BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Trump elvágná az Egyesült Államokat Kanadától, létfontosságú útvonalat blokkol – az elnök tombol, „kihasználnak minket, meg kell, hogy fizessenek!”

Tovább növekszik az Egyesült Államok és Kanada közötti feszültség. Donald Trump szerint a Kanadával közös új határátkelő híd csak akkor nyílhat meg, ha Washington megfelelő kompenzációt kap mindazért, amit az elmúlt években szerinte egyoldalúan biztosított északi szomszédjának.

Nem csillapodik az Egyesült Államok és Kanada közötti politikai feszültség: Donald Trump amerikai elnök most azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza egy kulcsfontosságú határátkelő híd megnyitását. Az elnök közösségi oldalán közzétett bejegyzése szerint addig nem engedélyezné a forgalom megindulását, amíg Washington „nem kap teljes kompenzációt mindazért, amit Kanadának adott”.

Trump elvágná az Egyesült Államokat Kanadától, létfontosságú útvonalat blokkol – az elnök tombol, „kihasználnak minket, meg kell, hogy fizessenek!”
Trump elvágná az Egyesült Államokat Kanadától, létfontosságú útvonalat blokkol – az elnök tombol, „kihasználnak minket, meg kell, hogy fizessenek!” / Fotó: Charles-McClintock Wilson

A szóban forgó híd a Gordie Howe nemzetközi híd, mely az ontariói Windsor térségét köti majd össze az amerikai Michigan állambeli Detroittal, átszelve a Detroit folyót. A híd a tervek szerint 2026 első felében nyílhat meg a forgalom előtt, miután lezárulnak a szükséges műszaki tesztek és hatósági jóváhagyások. Az építkezés 2018-ban indult, de a projekt már több mint egy évtizede visszatérő konfliktusforrás a két ország között.

A projekt hivatalos adatai szerint a beruházást a kanadai állam finanszírozza, ugyanakkor a híd közös, nyilvános tulajdonban lesz: Kanada és Michigan állam osztozik rajta. A fejlesztést lebonyolító Windsor–Detroit Bridge Authority teljes egészében a kanadai kormány tulajdonában áll. 

Trump ezzel szemben azt állítja, hogy Kanada mindkét oldalon ellenőrzése alá vont egy stratégiai amerikai eszközt, és szerinte az Egyesült Államokat legalább 50 százalékos tulajdonrész illetné meg.

A kanadai közszolgálati műsorszolgáltató, a CBC becslése szerint a híd költsége 6,4 milliárd kanadai dollár volt, ami megközelítőleg 1700 milliárd forintnak felel meg. Ez az összeg jól jelzi, milyen jelentőségű infrastrukturális beruházásról van szó: a létesítmény a várakozások szerint tehermentesítené a már meglévő átkelőket, és gyorsítaná az észak-amerikai ellátási láncokat, különösen az autóipar számára kulcsfontosságú Detroit–Windsor térségben.

Nem világos, hogy az amerikai elnök jogilag milyen eszközökkel tudná ténylegesen megakadályozni a híd megnyitását, erről ugyanis bejegyzésében nem közölt részleteket. Trump ugyanakkor azt írta, hogy az egyeztetések azonnal megkezdődnek, és világossá tette: 

amíg szerinte Kanada nem bánik tisztességesen és tisztelettel az Egyesült Államokkal, addig nem támogatja a projekt lezárását.

Trump első elnöki ciklusa idején az Ambassador híd amerikai tulajdonosai – a Moroun család – szintén arra kérték az elnököt, hogy állítsa le az új híd építését, mivel szerintük az sértette volna kizárólagos útdíjszedési jogaikat. Akkor Trump és az akkori kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau közös nyilatkozatban nevezte a beruházást létfontosságú gazdasági összeköttetésnek.

Az amerikai elnök mostani üzenetében a két ország közötti kereskedelmi vitákra is kitért. Külön bírálta a kanadai tejipari vámokat, melyeket évek óta elfogadhatatlannak nevez, valamint kritizálta Kanada és Kína frissen aláírt kereskedelmi megállapodását is. Egy ironikus megjegyzésében odáig ment, hogy szerinte „Kína eltörölné a kanadai jégkorongot és a Stanley Kupát” – ez a kijelentés inkább politikai üzenetként, mint reális forgatókönyvként értelmezhető.

 

Trump kizárta a Béketanácsból Kanadát – nem tetszett neki a kritika

Az Egyesült Államok és Kanada viszonya mostanában kimondottan feszült: január végén Donald Trump közölte Mark Carney kanadai miniszterelnökkel, hogy visszavonja Kanada meghívását az általa kezdeményezett Béketanácsba. Az amerikai elnök azután döntött így, hogy 

Carney a davosi Világgazdasági Fórumon bírálta azokat az erős államokat, melyek a vámokat és a gazdasági integrációt politikai nyomásgyakorlásra használják. 

Eközben Albánia és Bulgária bejelentette csatlakozását a testülethez, melynek célja a globális konfliktusok rendezése, és amelyben az Európai Unióból eddig Magyarország és Bulgária vállalt szerepet. Az albán parlament nagy többséggel hagyta jóvá a belépést, míg Bulgáriában a végső döntés a jövő héten várható, emellett egy bolgár diplomatát kulcspozícióra jelöltek a tanácsban. A fejlemények jól illeszkednek a Washington és Ottawa közötti feszültségek erősödéséhez, amelyek az utóbbi időben kereskedelmi és infrastrukturális vitákban is megjelentek.

Ajánlott videók

Továbbiak
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.