Megnyitják a lelőhelyeket, bárki kereshet olajat és gázt Magyarországon – itt vannak a részletek, már ismertek a helyszínek
Az Energiaügyi Minisztérium újabb területekre hirdet szénhidrogén-bányászati koncessziókat. A pályázat iránt érdeklődők ezúttal Baracska, Bácsalmás, Békéscsaba, Kisköre, Nagylengyel-nyugat, Tiszacsege és Tiszalök lehetséges lelőhelyeken pályázhatnak földgáz és kőolaj kutatására, feltárására és termelésére a minisztérium közleménye szerint.
Öt év után ez már a második kiírás
A koncessziós eljárások
- a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony kiaknázását,
- az importkitettségek csökkentését célozzák.
A gáz és olaj kutatásának, termelésének lehetősége az idei körben is húsz évre nyerhető el. A kötelezettségek teljesítése esetén az eredeti időtartam legfeljebb a felével új pályázat nélkül meghosszabbítható lesz. A hét területre szóló pályázati felhívások mától érhetők el a kormányzati honlapon.
A közlemény emlékeztet, hogy a minisztérium öt év szünet után 2024-ben hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat. A tavaly megkötött szerződések alapján a nyertesek hat lelőhelyen, Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási térségében láttak hozzá a szénhidrogén kutatásához.
A kedvező tapasztalatok birtokában a tárca további helyszíneken teremt lehetőséget az önellátási képességeinket fokozó kitermeléshez.
A 2019 előtti hét hasonló eljárás nyomán több mint harminc területre kötöttek szénhidrogén- és geotermikusenergia-szerződéseket. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek.
A pályázati lehetőség az iparági beruházások élénkítésével növeli a belföldi termelést. 2025-ben mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a hazai mezőkből, ezzel a tavalyi az évszázad legerősebb éve volt. A múlt esztendőben 2 milliárd köbmétert közelítő hazai földgáztermelés pedig legutóbb 2013-ban alakult kedvezőbben. A koncessziós eljárások az elért eredmények megtartását, a további előrehaladást szolgálják.
A szabadság nevében teremtett energiabörtönt Brüsszel, de Magyarország kiutakat keres
Sem az Európai Unió, sem Magyarország nem független energiahordozókból, e kitettséget pedig növelték az uniós szintű rossz döntések, mindenekelőtt a zöldpolitika – jelentette ki az Energiaszuverenitás 2026 konferencia bevezetőjében nemrég Schmidt Mária. Miközben a XXI. Század Intézet főigazgatója beszélt, a nemzetközi hírek és árfolyamok már meg is erősítették, amit mondott.
További példái között szerepelt
- a németországi atomerőművek bezárása,
- az orosz energiahordozóktól való távolodás,
- és e beszerzések 2027 utáni szankcionálása. Az orosz fosszilis energiát a nyugat-európai országok a sokkal drágább amerikai cseppfolyós földgázra váltották, növelve az amerikai szállításoknak való kitettségüket.
Amerika megfázott, és már Európát is rázza a hideg – ezért hiba függést cserélni: Brüsszel és Berlin ezt nem látta jönni
A földgáz piaca egyre inkább globális, de ez azt is jelenti, hogy az Észak-Amerikát beborító sarki levegő miatt Európában is megugranak az árak. Az LNG-kínálat növekedése átalakította a nyersanyag piacát, de a kockázatokat is kiterjesztette.
Schmidt Mária kitért arra is, hogy az uniós országok az orosz–ukrán háborúban ukrán győzelemre számítanak azért, hogy utána rátehessék a kezüket az ukrán energiahordozókra, erről részleteket is közölt.
Szükség van a Paks II. projektre!
Máig olcsó orosz gázt használunk, de a brüsszeli szándékok szerint Magyarországnak is váltania kellene az amerikai LNG-re. A növekvő hazai magyarországi áramigény harmada továbbra is importból származik, e függés csökkentését pedig segíti a nukleáris energia, mindenekelőtt a két új paksi atomblokk megépítése – szögezte le az intézet főigazgatója.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója köszöntőjében rámutatott, hogy az energiaszuverenitás gazdasági és politikai függetlenséget, stabilitást is jelent. Szintén a rossz uniós döntéseket ostorozta, mindenekelőtt a Green Dealt, az előremutató magyar lépések közül pedig a Mol szerbiai érdekeltségszerzését emelte ki.
Az energia területén a szuverenitás nem elszigetelődés
Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke az energiaszuverenitást az energiaellátás alapfeltételének, a kívánatos rendszerállapotnak nevezte.
Az energiaszuverenitást azonban meg kell különböztetni az elszigetelődéstől.
A döntéseknek nem kényszerpályán, hanem tudatosan kell születniük. Az energiaszuverenitás globális, az együttműködések révén jöttek létre az európai energiahálózatok és -piacok összeköttetései.
Ajánlott videók
