Gyengülni fog a forint

A magyar mennyiségi lazítás finomhangolásával az MNB erősebben ösztönzi a hosszabb távú hazai állampapírok vásárlására, mint valaha – véli Kondora Szilárd, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. A lépésnek az lehet a hatása, hogy tovább növekedhet a bankok állampapír-állománya, és alacsonyabbak lehetnek a hozamok. Kondora Szilárd úgy látja, a nem rezidensek állampapír-kitettsége csökkenni fog, miközben a forint gyengébb lesz a lépés hatására. A bejelentés után a forint megközelítette a 316-os szintet az euróval szemben, ami napon belül közel 1 százalékos esésnek felelt meg, azóta azonban korrigált a hazai deviza.

A külföldiek már hónapok óta építik le a magyar állampapír-állományukat, miközben a bankok növelik azt. Az MNB szerint az önfinanszírozási program tavaly tavaszi meghirdetése óta a bankok több mint 1400 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat. Ez hozzájárul a külső sérülékenység csökkentéséhez – véli a jegybank. A külföldiek állománya idén április óta, vagyis szűk fél év alatt 800 milliárd forinttal, 4200-ra csökkent. A Morgan Stanley friss elemzése szerint az önfinanszírozási program segíti, hogy a nemzetközi hitelminősítők kiemeljék Magyarországot a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriából.

A külföldiek állományának csökkenésében szerepe van annak, hogy a Magyarország megmentőjeként elhíresült Templeton Investment most építi le kitettségét. A cég sokat nyert a magyar papírokon, de többek közt az ukrán válság miatt – ahol a kitettsége jelentős – lépésekre is kényszerül, részben azért, mert az ő befektetői is távozni kezdtek: szüksége van a likviditásra, miközben realizálhatja is a magyar nyereséget.

Az MNB részint éppen ezért mindent megtesz azért, hogy a Templeton és más külföldiek kivonulása ne „fájjon” a magyar piacnak. Raiffeisen Bank elemzői úgy ítélik meg, hogy az MNB az állam külső sérülékenységének csökkentése érdekében valóban mindent alárendel az inflációs célkövetés melletti másik explicit céljának: hogy csökkentse a külföldi finanszírozóktól való függést, és ellensúlyozza a kötvények iránti kereslet emiatti esetleges visszaesését.

Lehet, hogy a kamatfolyosó lejjebb szállítása nem az utolsó lépés. Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza Nagy Márton MNB-alelnök csütörtöki szavai alapján arra jutott, hogy az MNB a jövőben csökkentheti a kötelező tartalékrátát a jelenlegi 2-5 százalékos szintről. Gárgyán szerint ez 200-300 milliárd forint kiszorítását jelentheti. Nagy Márton azt is mondta, hogy a kamatfolyosó további változtatására is van lehetőségük. Vagyis ha a három hónapos kincstárjegy hozama tovább süllyedne, akkor a jegybank vélhetően újra csökkentené a most 0,1 százalékra vágott egynapos betéti kamatot. (A hitelkamat 2,1 százalék.) Gárgyán is úgy véli, hogy a forint esésével járhat az MNB lépése, amit a jegybankban nem is bánnak. Ugyan a jegybankárok szerint nem cél lazítani a monetáris kondíciókon a kamatfolyosó lejjebb tolásával, a piac mégis így értelmezi a lépést. Pasquale Diana viszont úgy véli: ugyan széles körben elterjedt nézet, hogy az MNB örülne a gyengébb forintnak, de még ha ez igaz is, az erőteljes fizetésimérleg-többlet támogatja a forintot.