Hivatalos terv a „blöff”

Magyarországról 54 ezer menekült áthelyezését javasolja az Európai Unió más országaiba az Európai Bizottság – jelentette be Jean-Claude Juncker, a testület elnöke az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Juncker évértékelő beszédében ismertette a menekültválság kezelésére szolgáló rövid és hosszabb távú javaslatait. Magyarországon kívül Olaszországból 15 600, a görögöktől pedig 50 400 főt helyeznének el máshol, a lépés kiegészítené a májusban javasolt, 40 ezer fő áthelyezésére vonatkozó – a tagállamok által elvetett – javaslatot. A múlt héten kiszivárgott tervet Orbán Viktor brüsszeli tárgyalásai után még „blöffnek” nevezte.

Az áthelyezésre vonatkozó kvótákat az egyes tagországok fejlettsége határozná meg, a támogatására pedig 780 millió eurót biztosítana a bizottság, 50 százalékos előfinanszírozással. A kötelező kvóta alól a tagországok különleges helyzetekben – például természeti katasztrófa miatt – legfeljebb 12 hónapra felmentést kapnának. Ebben az esetben azonban a GDP 0,002 százalékát (Magyarország esetében ez nagyjából 640 millió forintnak megfelelő összeg) kellene befizetni az uniós büdzsébe.

Nem ez lenne az egyetlen tagállami kiadás: a bizottság erősítené a schengeni külső határok közös őrizetét is, amelyet a Frontex lát el. A szervezet hajtaná végre a kitoloncolásokat is. A Frontex fejlesztése „sokba fog kerülni, de jó befektetés lesz” – mondta Juncker. Közzéteszik ezenkívül a biztonságos származási országok közös európai jegyzékét is. Ha valaki ezekből az országokból – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia és Törökország – érkezik az EU-ba, az nem zárja ki, hogy menekültstátust kapjon, ám ha egy ország lekerül erről a listáról, az elvágja az útját az EU-tagság elől is – emelte ki a bizottság elnöke.

Egyszerűsítenék a menedékkérelmek elbírálását is, és segítenék az érkezők integrációját, például úgy, hogy a menedékkérők már az előtt dolgozhatnának, hogy elbírálnák a kérelmüket. A bizottság növelné azoknak az unión kívüli országoknak a támogatását is, ahol nagyszámú menekülttel kénytelenek megbirkózni, illetve ahonnan nagy számban érkeznek bevándorlók. A javaslatokat az uniós belügyminiszterek jövő hétfői ülésén tárgyalják.

Az Európai Bizottság elnöke drámai hangú beszédében arról beszélt, hogy az európai kontinensen szinte mindenki volt már valaha menekült politikai vagy vallási üldöztetés miatt, ezért is fontos, hogy a humanitárius elvek határozzák meg a gondolkodást. „Nem akarok olyan Európában élni, ahol elutasítják a segítséget” – fogalmazott Juncker, nem burkoltan bírálva a magyar kormány hozzáállását. Juncker hangsúlyozta: Európa a legstabilabb és leggazdagabb kontinens, ahová mindenkit nem tudnak befogadni, a most érkezők azonban az EU lakosságának csak a 0,11 százalékát teszik ki, miközben Libanon, amelynek az egy főre jutó GDP-je ötöde az európai átlagnak, a lakosság létszámának negyedét kitevő menekültáradattal kénytelen megküzdeni. Túl sokszor próbálták meg a tagállamok egymásra hárítani a felelősséget, de leginkább Brüsszelt érték bírálatok, pedig az előző bizottság idején elfogadott és 2015 júniusában életbe lépett menekültügyi normák nem teljesítése miatt már 32 ország ellen indított kötelezettségszegési eljárást a bizottság – emelte ki a luxemburgi politikus.