IMF: kockázatokat rejt a vállalati eladósodás

Az utóbbi tíz évben bőven megnégyszereződött, négyezer milliárdról tizennyolcezer milliárd dollárra emelkedett a nem pénzügyi, elsősorban építő-, olaj- és gázipari vállalatok eladósodása a feltörekvő országokban – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi stabilitási jelentéséből. A limai őszi ülésszakára készülő valutaalap tanulmányának a vállalati el­adósodásról szóló fejezete megállapítja: miközben a hitelekből megvalósított beruházások hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a helyzet annyiban figyelmet érdemel, hogy a fejlett országokban a kamatok megemelkedhetnek, ami kedvezőtlenül érinthet cégeket.

A vállalati adósságnak a GDP-hez viszonyított aránya is 25 százalékponttal emelkedett a 2004–2014-es időszakban. Elsősorban Kínában és Törökországban, de érdemben Chilében, Brazíliában, Peruban, Mexikóban és Kolumbiában is egyre több hitelt vettek fel a cégek. A vizsgált húsz ország közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a vállalati adósság. Ez persze a sérülékenység mérséklődésére utal, másrészt azonban rávilágít arra is, miért olyan alacsony a beruházási ráta, és hogy az uniós pénzek beáramlása nélkül nem is folyna fejlesztés a vállalati körben. A GKI és a Pénzügykutató hétfőn közzétett előrejelzése is kitér rá: a vállalati hitelezés továbbra is csökken Magyarországon, a jegybank növekedési hitelprogramja ellenére, ahogy a beruházások a tavalyi évi kiugrás után újra stagnálnak vagy visszaesnek.

Általánosságban az IMF szakértői azt írják, hogy a feltörekvő térségben nem a vállalatok és az egyes országok sajátos körülményei határozzák meg az eladósodás folyamatát, hanem a külső környezet befolyása érvényesül, jelesül az a tény, hogy a fejlett térségben nagyon alacsonyak a kamatok, s így könnyű olcsón finanszírozáshoz és refinanszírozáshoz jutni. Az adósság zömét még a bankok nyújtják, de az utóbbi tíz esztendőben megkétszereződött a vállalati kötvénykibocsátások értéke, s a tartozás szerkezetében elérte a 17 százalékot.