Lassan készülődik az EKB

Az európai inflációs, illetve növekedési kilátásokkal kapcsolatos kockázatok megerősödtek a feltörekvő piacokon végbemenő lassulás miatt, de az Európai Központi Bank (EKB) még nem dönt arról, szükség van-e további ösztönzőkre – közölte Mario Draghi tegnap az Európai Parlamentben. A vártnál több időre van szükség ahhoz, hogy az áremelkedés elérje a „valamivel 2 százalék alatti” jegybanki célt – mondta Draghi a gazdasági és monetáris bizottság negyedéves meghallgatásán –, ám még több bizonyíték kell annak eldöntéséhez, hogy a kínai lassulás, az euró erősödése és az olajárak esése eltéríti-e az inflációt a prognosztizált pályáról.

A kötvényvásárlási program elegendő beépített rugalmassággal rendelkezik – jelentette ki Draghi –, és megfelelően kiigazítjuk a méretét, összetételét és a lejáratát, ha még több monetáris impulzus válik szükségessé. Ehhez azonban meg kell vizsgálni, hogy a feltörekvők lassulása átmeneti vagy tartós, illetve hogy milyen hajtóerők húzódnak meg a nyersanyagárak összeomlása, valamint a mostanában tapasztalt piaci turbulenciák mögött.

A piacok már korábban is arra számítottak, hogy az eurózóna jegybankja belátható időn belül valamilyen módon kiterjeszti az idén márciusban indított havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot. Az EKB-elnök mostani szavai még nem adtak elég támpontot ahhoz, hogy ez mikorra várható – ha egyáltalán –, az euró mindenesetre 0,5 százalékkal, 1,1175-ig erősödött a dollárral szemben a meghallgatás után. Draghi ugyanakkor határozottan kiállt amellett, hogy az EKB ösztönzési politikája működik, a világgazdaság „felhős kilátásai” ellenére pozitív hatással van Európára, különösen ami a banki hitelezést illeti. Arra a kérdésre azonban, hogy az EKB miként hagy majd fel a megengedő politikával, ha eljön az ideje, a jegybankelnök csak azt tudta válaszolni őszintén, hogy ez egy igen nagy probléma.

Belátható időn belül óvatos maradna a jegybanki ösztönzés erősítésével az EKB kormányzótanácsának tagja, Ewald Nowotny is, még akkor is, ha az eurózónában szerinte is gondokat okoz az inláció. Az osztrák jegybank elnöke a Bloomberg TV-ben fejtette ki – még Draghi beszéde előtt –, hogy a mennyiségi lazítás kiterjesztése sokkal alaposabb elemzést igényel, a monetáris politikai döntéshozóknak nem szabad túl aktívnak lenniük. Az eurózóna fellendülőben van – tette hozzá Nowotny –, ez ugyan nem olyan erős, mint várták, de mégiscsak fellendülés.

Az EKB a hónap elején módosította lefelé a következő két évre szóló inflációs előrejelzését, e szerint 2016-ban 1,1 százalék, 2017-ben 1,7 százalék lehet a ráta, még mindig elmaradva a jegybank céljától. (Idén augusztusban 0,2 százalék volt az infláció a valutaövezetben.) Draghi ekkor utalt először arra, hogy szükség esetén módosíthatnak a mennyiségi lazítási programon.

Segítene a banki integráció

Az EKB kész határozottan dönteni a kötvényvásárlási program módosításáról, ha erre lesz szükség – hangsúlyozta néhány napja a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban a bank vezető közgazdásza, Peter Praet. Most még nincs itt ennek az ideje – tette hozzá –, de a világgazdasági kockázatok számottevően nőttek. Praet szerint az ECB eddigi eljárásának helyes voltát igazolja az is, hogy nincsenek spekulációs buborékok a láthatáron. Az Európai Unió sokkal erősebb lesz, és jobban tudja kezelni a válságokat 2020-ra, ha addigra a tagországok végrehajtják a szerkezeti reformokat, a bankrendszer pedig teljesen integrált lesz – mondta a közgazdász.