Lassulhat a gazdasági növekedés

Már nem olyan optimista a TakarékBank, mint korábban volt, ugyanakkor a 3,1 százalékos gazdasági növekedési előrejelzésük magasabb az elemzői átlagnál. A legtöbb szakértő kissé 3 százalék alatti GDP-növekedést vár az idei évre a bővülés lassuló trendje miatt, és a Citi tegnap kiadott friss elemzésében is „csak” 2,8 százalékos növekedéssel kalkulál. A második negyedévben minden várakozásnál rosszabbul teljesített a magyar gazdaság, 2,7 százalékos növekedést mutatva, ami sokakat arra késztetett, hogy lefelé módosítsák előrejelzéseiket.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza emlékeztetett arra, hogy korábban 3,3 százalékos GDP-bővülést vártak az idei évre, és a növekedési prognózist pedig a mezőgazdaság rossz teljesítménye miatt kellett lefelé korrigálni. Szerinte ha a mezőgazdaság visszaesésétől eltekintünk, akkor még most is erős a növekedés.

„A régióban Magyarország egyelőre nem tud az élvonalban maradni, kellenek még lépések ahhoz, hogy tartósan 3 százalék felett maradjon a dinamika – mondta el Oszlay András, a bank osztályvezetője a negyedéves elemzés bemutatóján. – Annyit elértünk, hogy már nem leszakadási, hanem felzárkózási pályán vagyunk az Európai Unió magországaihoz képest” – fejtette ki. Suppan úgy véli: jövőre 2,5 százalékos növekedés lehet, mert visszaesik az EU-források lehívása, viszont ezt követően gyorsulhat a növekedés, mert hamar ki akarják írni az uniós pályázatokat a következő ciklusban. Szerinte felhasználási oldalról sem az export, sem a beruházások nem fognak hozzáadni a növekedéshez jövőre, az egyetlen húzóerő a fogyasztás marad.

„Már messze nem beszélhetünk arról, hogy Magyarország az EU élvonalában lenne” – mutatott rá Suppan Gergely, hozzátéve, hogy a növekedés még jelenleg is meghaladja az uniós átlagot. Az előző negyedévekben még a leggyorsabban növekvő gazdaságok között voltunk az unióban. A szakértő ugyanakkor kiemelte: hamarosan megelőzhetjük a görögöket a vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított magyar GDP az EU-átlag 68 százalékát tette ki tavaly, amelyre az előző évi 66-ról javultunk, és Suppan szerint tovább tarthat a trend. Görögország viszont 73-ról 72-re esett tavaly.

A felzárkózást támogathatja az is, hogy Magyarország potenciális növekedése kedvező tendenciát mutat. Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza 2–2,5 százalék közé tette a potenciális kibocsátást, amely igen kedvező a korábbi évekhez képest. A válság után például még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint is alig haladta meg a nulla százalékot a potenciális növekedés. Jövőre már közelebb kerülhet a gazdasági növekedés a potenciálishoz, miután a Citi 2,3 százalékos bővüléssel számol 2016-ra.

Az infláció az elemzők szerint a mostani nulla százalék közeléből az év végére 2 százalékhoz közelíthet, ám az MNB tartósan laza monetáris politikát folytathat, vagyis nem fogja emelni hosszú ideig az 1,35 százalékos kamatot. Sőt, amikor az MNB tisztviselői a Citi elemzőivel találkoztak a közelmúltban, akkor a jegybankárok azt mondták, hogy Magyarország nem néz szembe olyan kihívásokkal, mint Csehország, ahol a kamat már elérte a nullaszázalékos alsó határt, vagyis itthon van még tere a lazításnak.

Lassan vége a bóvlinak

A forint felülteljesítheti a feltörekvő piaci devizákat a következő időszakban Suppan Gergely szerint, mert már nem vagyunk olyan sérülékenyek, mint korábban. Ennek ellenére az S&P nem fogja kiemelni Magyarországot a bóvli kategóriából, esetleg pozitívra változtatják a kilátást. A Moody’s novemberben adhat pozitív kilátást, a Fitch viszont akár újra befektetésre is ajánlhatja a magyar állampapírokat még idén. „Nem kizárt, hogy az évtized végére A-val kezdődjön a besorolásunk” – mondta Suppan. (Az A kategória a jó adósok besorolása, Magyarország jelenleg a legalacsonyabb befektetési minősítést, a BBB kategóriát szeretné elérni.)