Matolcsyék berendezkedtek tartásra

Most sem nyúlt az 1,35 százalékos jegybanki alapkamathoz a Matolcsy György MNB-elnök vezette monetáris tanács. Az összes szakértő a kamat tartását prognosztizálta, miután az elnök a kamatvágási ciklus júliusi lezárása után azt mondta, hogy hosszú ideig nem módosítják az irányadó rátát. Ezt most megerősítette a monetáris tanács közleménye, amely szerint tartósan, a vártnál hosszabb ideig tarthatják fent laza monetáris politikájukat. Mindez nem is meglepő a tartósan alacsony hazai infláció miatt.

A tanács az MNB friss inflációs jelentésének ismeretében dönthetett: az elemzés 3,2 százalékos gazdasági növekedést vetít előre az idei évre a három hónappal ezelőtti 3,3 után. A korábban 0,3 százalékra prognosztizált éves inflációt pedig nullára vágták. Jövőre sem 2,4, hanem csak 1,9 százalékos lesz a drágulás üteme, ugyanakkor továbbra is 2,5 százalékos GDP-növekedést várnak. 2017-ben azonban újra gyorsulhat a jegybank szerint a növekedés üteme.

Szakértők számítottak arra, hogy az MNB lejjebb viszi inflációs prognózisát, ami néhány elemző szerint a kamatcsökkentési ciklus újraindításának alapja lehet. Erre azonban nem utalt a tanács, igaz, a korábbihoz képest sokkal inkább „galamb” hangvételű közleményt adott ki, vagyis a testület valószínűleg hajlik a lazításra, ha nem kezd el érdemben emelkedni az infláció vagy lassulni a gazdasági növekedés.

A legtöbb szakértő most azt várja, hogy az MNB jövő év végéig fenntartja az 1,35 százalékos alapkamatot, ezt elsősorban azzal indokolják, hogy a jegybank nem fogja elérni belátható időn belül a 3 százalékos inflációs célját. A fogyasztói árindex a júliusi 0,4 százalékról augusztusban újra nullára esett, elsősorban az olajárak zuhanása miatt. Az Equilor elemzői azonban úgy látják, hogy ha az olajárak stabilizálódnak a jelenlegi szinteken, akkor októberben megkezdődhet a várt emelkedés az indexben. Sokan azzal számolnak, hogy hirtelen emelkedéssel három hónap alatt 2 százalék közelébe emelkedik az árindex.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint azonban annak ellenére enyhültek a monetáris kondíciók, hogy az MNB a kamatcsökkentési ciklus júliusi lezárása óta nem nyúlt a rátához. Ezt a jegybanki eszköztár változásával magyarázza a szakértő. A monetáris tanács már a nyáron bejelentette, hogy változni fog a jegybanki eszköztár, de a tegnapi közlemény megerősíti: a mai naptól a három hónapos, fix kamatozású jegybanki betét az új irányadó eszköz az eddigi kéthetes helyett. A kéthetes jegybanki betét az eszköztár része marad, azonban mennyiségi korlátozás mellett, aukción értékesítik azt. A kéthetes betéti állomány korlátozásának első lépésére ma kerül sor, az állomány ezt követően fokozatosan az év végéig csökken a kitűzött 1000 milliárd forintra – közölte az MNB. Az állomány augusztus végén 4500 milliárd forint volt, a nyáron jellemző 5000 milliárd feletti szintről csökkent ennyire. Ennél most sokkal gyorsabb „kiszorítás” várható, ami hetente több százmilliárdos mérséklődést jelent.

A rövid állampapír-kamatok közel egy százalékponttal vannak az 1,35 százalékos irányadó kamatszint alatt – emelte ki Bebesy. „Az átállás tovább fokozhatja a nyomást a rövid kamatokon, hiszen várhatóan az MNB jelentősen korlátozza majd a kéthetes betéthez való hozzáférést” – fejtette ki.

A három hónapos betéttel a bankok szempontjából az a baj, hogy az nem számít bele a banki likviditás fedezetébe, ezért ehelyett inkább állampapírt vesznek a pénzintézetek. A folyamat már a nyáron elindult, és egyebek között ez segített megakadályozni, hogy a görög válság vagy a feltörekvő piaci pánik hatását megérezzék a magyar állampapírok, miközben a külföldiek állampapír-állománya csökkent. Az Equilor azt várja, hogy a likviditás átcsoportosítása vásárlásokat eredményezhet a hozamgörbe teljes szakaszán. Kiss Mónika, a cég vezető elemzője kiemelte: az MNB-eszköz forgalomképességének hiánya azonban azoknak az intézményi befektetőknek, akik lejáratig szeretnék parkoltatni a pénzüket, nem visszatartó erő, ha a jegybanknál 1 százalékponttal magasabb hozamot érhetnek el, mint az azonos futamidejű rövid állampapírban.

Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője szerint a mintegy 3500 milliárd forintnyi likviditás a három hónapos betétbe, állampapírba, diszkontkincstárjegyekbe vagy az FX-swap-piacra kerülhet. A kiáramló likviditás egy része a hosszabb, 5-10 éves állampapírok piacán fog megjelenni keresletként, ami segíti egyfelől az Államadósság Kezelő Központot abban, hogy az aukciókon több kötvényt adjon el, másrészt abban az esetben sem kell a hozamok emelkedésére számítani, ha a külföldiek tovább csökkentenék kitettségüket a forintállampapírok piacán.

Századvég: lassul a növekedés

A magyar gazdaság növekedése 2015-ben 3,1 százalék lehet a tavalyi 3,6 után a Századvég prognózisa szerint. A növekedési kilátások romlását elsősorban a magyar gazdaság elmúlt negyedévi, a vártnál is visszafogottabb teljesítményével indokolják. Szerintük a növekedést idén az export és a fogyasztás vezérelheti. A foglalkoztatottság tartós emelkedése miatt a munkanélküliségi ráta 2016 végére 6 százalék alá csökken a Századvég várakozása szerint, a beruházások azonban jövőre az előző uniós ciklus lezárása miatt visszaesnek.