A bejelentés alapján úgy tűnik, hogy ismét sarokba szorítják a pénzintézeteket, ahogyan ezt már az MNB önfinanszírozási programjának megvalósításánál is láttuk. Ott gyakorlatilag nincs más optimális választásuk a pénzintézeteknek, mint a jegybanknál parkoltatott pénzükből állampapírt venni. Ez szakértők szerint nem lesz jó hatással a hitelezésre.
Nagy Márton előadásában kiemelte: a növekedési hitelprogram nélkül súlyos hitelszűke lenne Magyarországon. Szerinte nem működik jól a vállalati hitelezés. Jövőre pedig nem csak a jegybanki hitelprogram fut ki, hanem az uniós források gyorsuló kifizetése is leáll (hiszen az előző ciklusból már nem lehet felhasználni forrásokat), az új költségvetési periódus kifizetései pedig még nem futnak fel addigra. A tartósan 3 százalék feletti növekedést csak aktív banki hitelezéssel lehet elérni.
A gyenge hitelezés után a bankok ostorozása következett. – A passzív bankokat kivonultnak tekintem – mondta az MNB alelnöke. Sokan beszélnek arról, hogy Magyarországon szeretnének maradni, de nem kell a duma, számokkal kellene bizonyítani az aktív hitelezést – fogalmazott Nagy Márton, aki szerint csak 5-6 bank aktív. Újra hangot adott annak a véleményének, hogy öt nagybank kellene Magyarországon, és fel kell gyorsulnia a konszolidációnak.
A hitelezésről szólva azt mondta Nagy Márton, hogy a bankok nagyon sokszor azt mondják, nincs hitelkereslet, a vállalatok ugyanakkor azt állítják, hogy nincs hitelkínálat. Mivel a bankok mondják meg, hogy melyik vállalat tekinthető hitelképesnek, kirekesztenek egy csomó vállalatot, így nem látják a valódi hitelkeresletet – fejtegette az MNB alelnöke. Két nappal korábban Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója azonban azt mondta, hogy a hitelkínálat oldaláról nincs semmi probléma. Szerinte a bankrendszerben tízezer milliárd forint szabad likviditás van, és egyedül az OTP ezermilliárd hitelt tudna kihelyezni, csak nincs hitelkereslet.
Az MNB legfrissebb adatai alapján a növekedési hitelprogram most már nem olyan népszerű, mint korábban, miközben az NHP-n kívüli vállalati hitelezés nem indult be. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a vándorgyűlésen azt mondta, hogy a beruházások növekedéséhez szükség van hitelbővítésre, amit a kormányzat a bankadó csökkentésével kíván ösztönözni, amely két év alatt a felére csökken. Varga Mihály utalt arra, hogy a jegybankkal vitája volt a kormánynak e területen, mert az MNB szerint ezt „kényszerítő eszközökkel” lehet csak elérni a bankoknál, a miniszter szerint azonban a kormányzat reméli, hogy a bankok teljesítik e téren tett vállalásaikat, illetve további felajánlásokat várnak.
Varga Mihály és a Matolcsy György vezette MNB már hosszú ideje vitában állnak, hiszen a jegybank csak akkor támogatta volna a bankadó csökkentését, ha a bankok ennek fejében vállalják a hitelezés felpörgetését. A szakértők között egyetértés van abban a tekintetben, hogy a piacgazdasági viszonyok között fenntartható gazdasági növekedést nem lehet elérni kényszerítő eszközökkel, miután az ilyen lépések nem javítják az üzleti és befektetői környezetet.
Varga Mihály a várható költségvetési politika kapcsán kiemelte: a nemzetközi problémák esetén is folytatni kívánják a hiány csökkentésének politikáját, a ciklus végére a költségvetési hiányt 1,7-1,8 százalék közötti értékre szorítják le. Tavaly 2,6 százalék volt a hiány, idén 2,4 a kormány célja. A miniszter kiemelte, hogy szükséges a gazdaság diverzifikációja, a járműgyártás jelentős mérete miatt ugyanis komoly problémát okozhatna a gépkocsik iránti kereslet csökkenése
