Megkerülik a közbeszerzést a közintézmények

Számvevőszék A tavalyi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor majdnem mindent rendben találtak

Statisztikai mintavételes módszerrel ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2014-es költségvetés végrehajtását, és az új – nemzetközi standardokon alapuló – módszerrel most először az előirányzatok száz százalékát lefedte. Ez alapján a zárszámadási törvényt megalapozottnak, a benne szereplő adatokat pedig megbízhatónak minősítette, hiszen a jogszabály maga az előírásoknak megfelelően készült el, és a benne szereplő számok is alátámaszthatók a kincstári adatokkal.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a számvevők által feltárt hibák a legtöbb esetben nem haladták meg a kiadások 2 százalékát, vagyis a lényegességi küszöbértéknek nevezett szintet. Három kivétel volt: a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap esetében a Magyar Államkincstárnál, az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények közül pedig a Közbeszerzési Hatóságnál találtak jelentősebbnek mondható bakit. Igaz, ezek sem igazán komolyak.

Mint a jelentésből kiderül, a szociálpolitikai alapnál és – az ellátásokat folyósító – kincstárnál a hibát az okozta, hogy a szervezet nem tudta minden esetben bemutatni a megemelt összegű családi pótlék folyósításához szükséges orvosszakértői véleményt és/vagy a kérelmet. A kincstár szerint nagy hibáról nincs szó: az ellenőrzésben 104 esetet vizsgáltak meg, és hét hiányosságot tártak fel: öt esetben a módosító határozat nem volt meg, egy tételnél az igénybejelentés, az utolsónál a jogosultsági igazolás. Ezeket a hivatal utólag pótolta, így – álláspontja szerint – az elszámolt kiadások megbízhatóságát mindezek nem befolyásolják. Az iratok elkeveredését azzal magyarázzák, hogy sok ügyet kezelnek.

A Közbeszerzési Hatóságnál a számvevők azt kifogásolták, hogy a szervezet a bírói letét összegét végleges kiadásként számolta el, és ez nem felelt meg az előírásoknak. Az összeg nagyobb volt, mint a kiadások 2 százaléka, ezért aztán az adatokat nem megbízhatónak minősítették. A szervezet egyébként azzal indokolta a letétbe helyezést, hogy így nem kellett késedelmi kamatot fizetniük, és felhívták a figyelmet arra is, hogy pusztán számviteli problémáról van szó.

A vizsgálat ennél azért lényegesebb hibákat is feltárt, csakhogy ezek nem haladták meg a 2 százalékos küszöbértéket, ezért aztán az adott szervezet nem kapott bírálatot az egyébként lerövidített (a hivatalos megfogalmazás szerint: felhasználóbarát formában elkészített) jelentésben. A részleteket ismertető Holman Magdolna, az ellenőrzés felügyeleti vezetője a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁSZ feltárt bizonyos szabályszerűségi és megbízhatósági hiányosságokat. Jellemző a közbeszerzési eljárás lefolytatásának mellőzése: az ombudsman hivatala és két bíróság is elfelejtette ezt. Az ügyészségnél a benzinpénzek elszámolása volt ellentétes a szabályokkal – a számvevők úgy vélik, hogy a számviteli bizonylatok, valamint a könyvviteli elszámolások, nyilvántartások hiányosságai általános hibák, ahogyan a szabályzatok, elszámolások, beszámolók sincsenek mindig meg.