Növeli hátrányát a magyar gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA főbb mutatókat illetően csak néhány tized százalékpontnyi különbség mutatkozik a GKI és a Pénzügykutató hétfőn közzétett idei és jövő évi előrejelzése között. Mindkét intézet a növekedési ütem érdemi lassulását vetíti előre, miközben a térségi versenytársak lendületes iramot diktálnak.
A GKI erre az évre 2,7 százalékos, 2016-ra pedig 2 százalékos GDP-bővülést prognosztizál a tavalyi 3,6 százalék után, a Pénzügykutatónál az előrejelzés 2,9 és 2,4 százalék. Ha a lassulás mértéke kissé eltér is egymástól, az okokat hasonlóan látják a szakértők. A kiszámíthatatlan és a versenyt korlátozó gazdaságpolitika miatt marad le a térségben a magyar gazdaság, amely csupán idén érheti el a válság előtti szintet, holott azt az Európai Unió egésze és a visegrádi országok már korábban meghaladták. A növekedést a tavalyi egyszeri kiugrás után már nem vezérli a beruházási tevékenység, amely egyre szerényebb ütemre vált, sőt jövőre visszaesik. A GKI szerint már idén is stagnálás várható a beruházásoknál, jövőre pedig ötszázalékos hanyatlás. A Pénzügykutató idén még 3 százalékos emelkedést, 2016-ban 2 százalékos zsugorodást vizionál.
Elemzésében a GKI rámutat: a gazdaságpolitika másfél évtizede sikertelen. Eleinte tőkebeáramlásból és eladósodásból, az utóbbi években EU-támogatásokból próbált erőt meríteni a gazdaság. A működőtőke beáramlása segítette a modernizációt, az eladósodás finanszírozási problémákat okozott, és az uniós támogatások felhasználása nem elég hatékony. A 2010-es kormányváltás után pedig megkezdődött a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét kiiktató modell felépítése, hogy a jövedelmeket a kedvezményezett üzleti csoportok számára rendezhessék át.
A Pénzügykutató szerint a kedvező külső körülmények, az uniós pénzek, a fogyasztásösztönző költségvetési és monetáris politika nyomán megindult a növekedés, javult az egyensúlyi helyzet, de a felzárkózást akadályozza, hogy ez a pálya extenzív és államilag vezérelt. Mint a Pénzügykutató előrejelzését összeállító Várhegyi Éva elmondta: a kormány a fejlődést aláásó intézkedésekkel, például a szolgáltató szektorok jövedelmének megcsapolásával, a szociális szférából, az oktatásból és az egészségügyből kivont forrásokkal, közmunkával és rezsicsökkentéssel konszolidálja a gazdaságot, amivel rontja a potenciális növekedést, és ekként tartósítja a leszakadást.
