Az eurózóna gazdasága idén 1,6 százalékkal növekedhet, ami minimális mértékű javulás a júniusi számokhoz képest, és erősebb, mint a tavalyi 0,9 százalékos gazdasági bővülés, de kevésbé erős mint lehetne, miután "egy százaléknyi növekedés nem jön át" - jegyezte meg.
Az OECD számításai szerint ugyanis az alacsony olajárak, az euró leértékelődése és az alacsonyabb hosszú távú kamatlábak hatásai az eurózóna gazdaságának nagyobb mértékű növekedést tennének lehetővé. A visszafogottabb növekedés mögött a befektetések alacsony szintje és az egységes belső piac problémái mellett elsősorban továbbra is a magas eladósodottság állhat, mivel a kedvező kamatkörnyezet ellenére sem indult meg a vállalati hitelezés - hangsúlyozta a nagykövet.
