Szijjártó: Schengen a tét

Az idei év eddigi eseményei azt mutatják, hogy túlságosan optimista voltam, amikor az év elején, januárban a Világgazdaság évindító konferenciáján azt mondtam, hogy 2015 a kihívások éve lesz. Nem volt elég drámai kifejezés, a korábbi válsággócok itt maradtak körülöttünk, erre jött ráadáskánt a közel-keleti és afrikai helyzetből adódó népvándorlási kihívás – kezdte előadását lapunk exportkonferenciáján Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: amíg a népvándorlási kihívás fennmarad, addig nem lesz idő Európa globális szinten tapasztalható gazdasági-kereskedelmi lemaradásának kezelésére, az európai gazdaság kihívásaival foglalkozni. „Hiú ábránd, hogy a menekültválság meg fog szakadni, a masszív népvándorlás évekig velünk marad, amelynek utánpótlása szinte kimeríthetetlen.” Irakban 8 millió, Szíriában 12 millió ember él humanitárius segélyből, Törökországban pedig a nem hivatalos adatok szerint 4-5 millió menekült él – jegyezte meg. „Európa körül legalább 30-35 millió ember hirtelen menekültté, bevándorlóvá tud válni.”

Közölte: világos prioritási sorrend kell, a helyzetet kell kezelni, nem a helyzet következményeit. Az EU-csúccsal kapcsolatban úgy vélte: a legfontosabb kérdésben, a külső határőrizet témájában semmilyen előrelépés nem történt. „Ez a kihívás addig megmarad, amíg Görögország nem tudja megvédeni a határait.” Hozzátette: illúzió, hogy télen majd csökken a bevándorlási hullám, ugyanis a téli időszakban nem lehet használni a Földközi-tenger adta útvonalat, így a nyomás a szárazföldre helyeződik majd át.

Nonszensznek nevezte a menekültek elosztására javasolt kötelező kvótát. „Hiába helyezik ide őket, ha átmennek majd Németországba.” Kiemelte: a kvótát a határőrizet esetében, illetve a Szíria körüli menekülttáborok finanszírozásának terén tudja a kormány támogatni.

„A bevándorlási kérdésnek szoros kapcsolódása van Schengenhez. Ha Schengen megreccsen, veszélybe kerül, akkor az az ország külgazdasági teljesítményét is veszélyezteti” – emelte ki. Ha a belső határokon ott állnak sorban a kamionok, akkor bajba kerülnek azok a cégeknek, amelyeknél percekre ki van számolva, hogy mikor érkezik be egy adott alkatrész. Példaként hozta fel, hogy egy hazai autóipari beszállító termékei általában négy óra alatt jutnak el a hazai beszerzési ponttól Szerbiába, a röszkei határátkelő lezárása miatt azonban húsz órára nőtt ez az idő.

Külgazdasági szempontból kedvezőtlennek nevezte a globális környezetet. A keleti nyitás egyik fontos pillérének, Oroszországnak az esetében az országgal szemben kivetett szankciók, a gazdaság visszaesése miatt állt be kedvezőtlen helyzet. Míg Kínába tavaly 2,2 milliárd dolláros, rekordértékű volt a magyar kivitel, most az okoz gondot, hogy a kínai gazdaság növekedése lassul, ami kiegészül egy importkiváltó pekingi stratégiával. „Az arab világban is érzékelhető kihívás, ugyanis egy tendenciózus médiakampány zajlik Magyarországgal szemben, iszlámellenes országként állítják be hazánkat. Ezzel szemben ellenoffenzívát kell majd tenni” – mutatott rá.

A kkv-k exportjának támogatásáról elmondta: a Kárpát-medencei térségben 22 irodát nyit a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a szomszédos országok piacain való sikeres megjelenés érdekében. Ezt kiegészíti majd a határátkelő-nyitási program is.

Elmondta: a keleti nyitás folytatásaként Japánban és Dél-Koreában nyílik majd kereskedőház, illetve Iránban is, ahová Orbán Viktor kormányfő október 5–6-án látogat. Továbbá Argentínában, Kolumbiában és Peruban is létesül kereskedőházi képviselet.

Idén 56 pályázat jelenik meg a Ginopban

A Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Program (Ginop) idei évre szóló fejlesztési kerete az eredeti verzióval szemben kevesebb pályázatot tartalmaz, de azok értéke nagyobb lett – mondta előadásában Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Így 56 pályázatot, 917 milliárd forint értékben írnak ki idén a Ginop keretében. (Eddig több mint 20 felhívás jelent már meg.) Az idén kiírásra kerülő összeg a teljes Ginop-keret egyharmada, miután 2700 milliárd forint uniós, illetve állami forrást tartalmaz a Ginop 2014–2020 között. Közölte: a teljes fejlesztési keretet 2017 júliusáig hirdetik meg.