A megyék váltják a régiókat

Mintegy 1500 milliárd forint uniós támogatás felhasználásáról írt alá stratégiai megállapodást a kormány a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok képviselőivel. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közlése szerint hamarosan 800 milliárd forint értékű uniós pályázati felhívás érhető el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon (TOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programon (Vekop) keresztül. Ez az első részlete annak az 1519 milliárd forintnak, amely a két programban településfejlesztésre 2014 és 2020 között elkölthető. A miniszter tegnap stratégiai megállapodást írt alá Szita Károllyal, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével és Fehérvári Tamással, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökével. A cél, hogy olyan párbeszéd legyen az érintettek között, amely a gyakorlati feladatokra és a fejlesztések megvalósítása koncentrál – mondta a miniszter.

A területfejlesztési uniós források a 2007–2013-as időszakban a Regionális Operatív Programban, a hét regionális fejlesztési ügynökség közreműködésével voltak elérhetők. A jelenlegi rendszerben azonban a megyék, a megyei jogú városok töltik be a közvetítői szerepet. Varga Mihály szerint így jobban érvényesülhetnek a helyi gazdaságfejlesztési célok. Hozzátette, a TOP pénzeiből például a tervek szerint a többi között megújul 1465 orvosi praxis, 65 ezren kapnak valamilyen típusú képzést vagy bértámogatást, több mint 450 kilométer utat építenek vagy újítanak fel. A program kiemelten koncentrál a helyi gazdaságfejlesztésre, a vállalkozóbarát településfejlesztésre vagy éppen a foglalkoztatás növelésre. A fővárost és Pest megyét érintő Vekop középpontjában pedig a többi között a kis- és középvállalkozások, az innovatív fejlesztések, az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás áll.

– Ilyen még nem volt, hogy a 23 megyei jogú város úgy kapjon több százmilliárd forint uniós támogatást, hogy nem Budapesten mondják meg neki, mire költse a pénzt – kezdte a beszédét Szita Károly. Eddig ugyanis előbb kiírták a pályázati felhívásokat, és utána azokhoz próbáltak igazodni a városok. A megyei jogú városok 388 milliárd forint felett rendelkezhetnek, a célok között a legfontosabb a gazdaságfejlesztés, az iparfejlesztés és az energiahatékonyság.