Eurómilliárdokba kerülnek

Az idei és a jövő évben összesen 3,7 millió menedékkérő érkezhet az Európai Unióba, ami meg fogja terheli az egyes tagországok költségvetését is. A Citi szakértői szerint a menekültek miatti költségvetési extra kiadás idén 6 milliárd euróra rúghat, jövőre pedig elérheti a 23 milliárd eurót.

Ezzel együtt az eurózóna munkaerőpiaca 900 ezer fővel bővülhet a menekültek befogadásával, amelyből Németország profitálhat a legtöbbet.
Habár a menekültválság óriási humanitárius kihívás elé állítja Európát, nem valószínű, hogy a makrogazdasági hatások nagymértékűek lesznek – vélik a Citi közgazdászai. A 4 millióhoz közelítő menedékkérő azonban sokkal több annál, mint amennyit korábban várni lehetett. Az eurózóna foglalkoztatási mutatóira így érdemi hatást gyakorolhatnak a menekültek, ami felfelé mozdíthatja a munkanélküliségi rátát is.

A menekültek befogadásának pozitív hatása azonban attól függ, hogy mennyire lesz sikeres az integrációjuk. A Citi arra számít, hogy a német gazdaság profitálhat a befogadásból, hiszen a gazdaság és a munkaerőpiac erős, és a bevándorlók integrációja nemzetközi összehasonlításban viszonylag jó. A Welt am Sonntag úgy értesült, a menekültkrízis kezelésére készített egy tervet August Hanning, a külföldi hírszerző szolgálat korábbi elnöke, amely szerint meg kell állítani a menekülthullámot, mert Németország végére ért a befogadóképességének.

A Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter volt államtitkára által jegyzett terv szerint meg kell állítani a balkáni migrációs útvonalon érkező menekülthullámot, amihez meg kell erősíteni az uniós külső határok védelmét, és befogadóállomásokat, menekülttáborokat kell építeni az EU területén kívül. A „Hanning-terv” szerint átfogó foglalkoztatási program kell számukra, és kötelező integrációs, valamint nyelvi kurzusokon kellene részt venniük. A csomag a szövetségi és állami biztonsági szervek azonnali megerősítését is tartalmazza.

Angela Merkel német kancellár a hétvégén azt mondta, hogy minél előbb munkát, oktatást kell kapniuk a menekülteknek, és meg kell tanulniuk németül. A kancellár 600 órás integrációs tanfolyamot javasolt, amelynek keretében a nyelv mellett segítenek a menekülteknek a kultúra elsajátításában is. Egyes szakértők azonban nem túl optimisták ennek kapcsán, hiszen már mostanra is alakultak ki párhuzamos társadalmak Európában.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök az MTI szerint november 1-jéig adott haladékot Merkelnek és a szövetségi kormánynak a nyitott határok politikájának befejezésére. Seehofer a Passauer Neue Presse-ben nem cáfolta, hogy elképzelhetőnek tartja: a tartományi rendőrség lezárja a bajor-osztrák határt, a Bajorországba érkező menedékkérőket pedig egyeztetés nélkül átirányítják más tartományokba.

Ráadásul a menekültek befogadásának politikáját egyre szélesebb körben utasítják el az emberek az EU-ban. Elemzők úgy vélik: ez a válság tovább erősíti a jobboldali populista, valamint az EU-ellenes erőket. A helyi választásokon Németországban és Franciaországban is jól teljesítettek ezek a pártok, így a következő időszakban az jelenti a legnagyobb bizonytalanságot, hogy tovább erősödnek-e a menekültellenes erők, illetve az, hogy miként változik a hatalmon lévő pártok álláspontja, ha csökken a népszerűségük a menekültválság miatt.

Sikeres példák

A legtöbb menekült Németországba szeretne eljutni, és ott telepednének le, holott Svédországban és Portugáliában a legsikeresebb a külföldiek integrációja. A Migrant Integ­ration Policy Index szerint Új-Zéland és Finnország is a legjobbak között szerepel, a top tízbe Németország éppen befért. A 38 vizsgált ország közül Magyarország a 23. helyen szerepelt tavaly.