BUX 42,258.48
+2.45%
BUMIX 3,968.97
+1.16%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,810
+2.90%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.41%
+2.61%
-0.81%
ZWACK 17,200
0.00%
0.00%
ANY 1,645
+0.61%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
+0.49%
+0.63%
+0.46%
OPUS 192.6
-0.52%
+0.82%
+2.24%
0.00%
+2.04%
OTT1 149.2
0.00%
+1.49%
MOL 2,884
+3.00%
+2.00%
ALTEO 2,400
+2.13%
+0.93%
+1.43%
EHEP 1,650
+3.12%
-0.71%
+1.03%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.41%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
0.00%
+2.65%
-1.10%
0.00%
+2.20%
+10.89%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,220
+0.16%
0.00%
-1.92%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Három változással birkózik a gazdaság

A fejlett térség egyre lassabban növekedik, miközben a feltörekvő régió is mind kisebb ütemben bővül. Az IMF egyrészt szerkezeti reformokat, másrészt infrastrukturális beruházásokat várna. Az előbbivel nem ért Larry Summers volt amerikai pénzügyminiszter, utóbbival viszont igen, ám fiskális élénkítés keretében, hiszen nagyon alacsonyak a kamatok.

Nem festett borús képet a világgazdaságról Christine Lagarde, az IMF vezére csütörtökön, amikor sajtótájékoztató keretében vázolta fel, miről lesz szó a tagországok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek a részvételével ma megnyíló limai őszi közgyűlésen. A globális gazdaság végül is növekedik, idén 3,1 százalékkal, igaz, a vártnál kissé lassabban, de jövőre már 3,6 százalékos ütemre kapcsolhat.

Még erre a visszafogott derűlátásra sem lát okot azonban Larry Summers harvardi professzor, volt amerikai pénzügyminiszter, aki a Financial Times csütörtöki számában azt írta, hogy a világgazdaság a Lehman Brothers 2008-as összeomlása óta most van a legsúlyosabb helyzetben. Tartós pangás fenyegeti, a globális gazdaság ördögi körbe került, amelyben a fejlettek lassú növekedése visszafogja a feltörekvő piacok bővülését, aminek hatására a fejlett régió még erőteljesebben fékezhet. A politikai döntéshozók ráadásul vészesen alábecsülik a recesszió veszélyét, holott visszaesés esetén a jegybankok már nem tudnak segíteni, mert fegyvertárukat a lényegében nullaszázalékos kamatokkal kimerítették.

Nem látja ennyire sötéten a folyamatokat Lagarde, aki szerint a jegybankoknak is maradt még mozgásterük. Kétségtelen azonban, hogy három átmenettel meg kell küzdeniük a gazdaságoknak. Kína „jó átmenetet” hajt végre, az úton persze akadhatnak bukkanók, és az emiatt is alacsony nyersanyagárak sok exportáló országnak okoznak nehézségeket. A másik átmenet elsősorban az amerikai jegybanktól függ, hogy mikor emeli a kamatot, de ha lép, azt az jelzi majd, hogy a gazdaság lendületben van. Ám a tovagyűrűző hatások kezelésére mindenkinek fel kell készülnie. A harmadik átmenet sikere pedig attól függ, hogyan lehet a nemzetközi együttműködést erősíteni olyan kérdésekben, mint a menekültválság, a klímaváltozás vagy a fejlesztés.

A három átmenethez három eszközt társított Lagarde: a kereslet serkentését – például az infrastrukturális beruházások révén –, a pénzügyi stabilitás megteremtését, megőrzését és a strukturális reformokat. Sajnos, tette hozzá, a szerkezeti átalakítások terén sok ország keveset tett, vagy egyáltalán nem tett semmit. Dicsérte viszont – minthogy az IMF és a Világbank most először tartja közgyűlését Latin-Amerikában – Peru, Chile, Mexikó és Kolumbia reformjait.

Ehhez az üzenethez annyiban csatlakozik Larry Summers, hogy a globális növekedést kellene serkenteni, s felhívja a figyelmet arra, hogy a 2012-ben készült s 2020-ig tartó előrejelzését a nominális bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozóan az IMF drámaian lefelé módosította. Az Egyesült Államokét hat, az eurózónáét három, Kínáét tizennégy, Brazíliáért csaknem húsz, Oroszországét huszonöt százalékkal. Ma sokkal nagyobb a defláció, mint az infláció veszélye, s nem lehet arra sem hagyatkozni, hogy a piacok begyógyítják saját sebeiket. Szerinte radikális szemléletváltásra lenne szükség. Az eurózónában például nem kellene ragaszkodni az államadósságnak a GDP hatvan százalékánál meghúzott plafonjához, ha a befektetők olykor még fizetnek is, hogy kölcsönadhassák pénzüket az államnak. A fiskális ösztönzés persze akkor eredményezhet gyorsabb iramú növekedést, ha termelő, infrastrukturális beruházásokra költ az állam. Végül is Summers azt mondja: el kéne felejteni a strukturális reformok, a kiegyensúlyozott fiskális politika erőltetését, és a növekedést, a globális keresletet kellene minden eszközzel élénkíteni.

A menekültek és az IMF

Kérdésekre válaszolva Christine Lagarde elismerte, hogy a közel-keleti, észak-afrikai válságövezetekben néhány ország súlyos pénzügyi terheket vállal a menekültek befogadásával. Jordániát, Libanont, Törökországot, Tunéziát említette. Hozzátéve, hogy a maga eszközeivel a nemzetközi pénzügyi intézmények is segítenek, igyekeznek növelni ezen államok fiskális mozgásterét. S ajánlásokat készítenek, hogy a menekültek befogadását miként lehet a gazdasági növekedés szempontjából hasznot hajtóvá tenni. Ez vonatkozik azon európai államokra is, amelyek – részben a népesség elöregedése miatt – hajlandóak fogadni a bevándorlókat, esetükben is meg kell fontolni a költségvetési mozgástér növelését.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek