Kevés a remény a felzárkózásra

Kockázatok övezik az idei költségvetést – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) tegnapi konferenciáján. Szerinte gondot jelent, hogy az előirányzott bevételeket már kétszer növelték, ami túlzott lehet, miközben homályos az állami vagyonbevételek forrása. A migrációs költségek növelik a kiadásokat – emelte ki Vértes –, és fontos kihívás maradt az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok tartozásának kezelése is. Ennél derűsebben látja a büdzsét a Kopint-Tárki, kutatóik szerint a főbb adónemekből szinte kivétel nélkül nagyobb bevétel folyt be eddig idén, mint egy évvel korábban. Igaz, közben a kiadások is emelkedtek, de jórészt az uniós támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előfinanszírozás miatt – mutatott rá Ádám Zoltán, a cég kutatásvezetője. Szeptember végén az államháztartás központi alrendszerének hiánya 954,6 milliárd forint volt, ami 7 százalékkal magasabb az éves előirányzatnál. A Kopint-Tárki azonban rámutatott: az elszámolási szabályok szerint az uniós pénzek hazai forrásból való finanszírozása nem növeli a deficitet, amely idén 2,4, jövőre 2,2 százalék lehet a GDP arányában a friss előrejelzésük szerint.

Előrejelzésében a cég szerény, de a jó egyensúlyi helyzet nyomán fenntartható növekedési pályát vetít előre – ez azt is jelenti, hogy ha a magyar gazdaság ezen a pályán marad, akkor nem tud felzárkózni térségi versenytársaihoz sem. Az intézet idén a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonlóan 3 százalékos növekedést vár, jövőre 2,5 százalékot. Ezzel szemben a GKI például az idei évre 2,7, jövőre pedig 2 százalékos bővülésre számít. A lassulás fő oka, hogy az új uniós ciklus kifizetései nem indulnak meg gyorsan.

Nemcsak a magyar gazdaság felzárkózásával lesz gond, hanem a mögöttünk álló időszak sem sikerült jól. Vértes András elemzése szerint a magyar gazdaság 2000 óta alig 40 százalékkal bővült mostanáig, hasonlóan rossz eredményt a régióból csak Szlovénia mutatott fel. Csehország GDP-je több mint 50 százalékkal nőtt ebben az időszakban, a többi régiós tagállam ennél is gyorsabban bővült. A GKI úgy látja: Lengyelország, Szlovákia és Románia 2018-ra csaknem duplázni tudja bruttó hazai termékét, Magyarország azonban nem fogja érdemben mérsékelni az elmúlt másfél évtized alatt összegyűjtött lemaradását.

Élénkülhet a fogyasztás

Az adósságból finanszírozott növekedés helyett már az EU-források hajtják a gazdaságot, 2020 után azonban ez elapad – mutatott rá Vértes András. „Az Európai Bizottság számítása szerint az EU-források 2007–2013-ban évente átlagosan 0,6 százalékkal növelték a magyar GDP-t. Mivel 2013–2015-ben a pénzbeáramlás az átlagosnak a duplája volt, ezért az ennek tulajdonítható növekedés 1-1,2 százalék” – hangsúlyozta a GKI elnöke. A Kopint-Tárki szerint ebben az évben a fő húzóerő a belföldi kereslet lehet, hiszen élénkül a magánfogyasztás – igaz, visszafogott tempóban –, és bővülnek a beruházások is, a múlt évi 11,2 százalék után 2 százalékkal. Az intézet konjunktúraindexe azt jelzi, hogy a nagyvállalatok viszonylag derűlátóak, míg a kisebbek egyáltalán nem.