Lehetőséget kérnek a pénzügyi közvetítők

„Folyamatosan próbáljuk jelezni az intézményrendszer képviselőinek, hogy vagyunk és dolgozunk, de eddig nem tudtunk érdemben tárgyalni arról, hogy mi lesz azokkal a pénzügyi vállalkozásokkal, amelyek az előző hétéves uniós ciklusban részt vettek a Jeremie-hitelek közvetítésében” – mondta a Világgazdaságnak Gyöngyösi László, a 11 vállalkozást tömörítő Vállalkozásfinanszírozók Szövetsége (Váfisz) alelnöke. A pénzügyi vállalkozások a 2007–2013-as uniós költségvetési periódusban a 158 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrás (a Kombinált Mikrohitel Program, illetve az Új Széchenyi Hitelprogram termékei) mintegy 60 százalékát helyezték ki a vállalkozásokhoz, ezen belül a Váfisz jelenlegi 11 tagja a keret 28 százalékát, azaz 40 milliárd forintot juttatott el a vállalkozásokhoz 3137 hitelügyleten keresztül.

Ehhez képest, most úgy néz ki, hogy a jövőben már nem lesz szükség ezekre a közvetítőkre. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) 400 hitelpontján lehet majd elérni a közösségi kölcsönöket. A vonatkozó kormányrendelet szerint szeptember 30-ig kellett volna kiírni a felhívást arra a közbeszerzési eljárásra, amelyen az MFB kiválasztja a majdani kereskedelmi banki partnereit és vélhetően a takarékszövetkezeteket, tehát azokat a közvetítőket amelyek majd helyet adnak az MFB Pontoknak. A 2014–2020 közötti ciklus 729,6 milliárd forint európai uniós gazdaságfejlesztési támogatáshoz kapcsolódó kkv-hitelkeret elosztását jelenti, tehát egyáltalán nem mindegy, kik vesznek részt a pénzek kezelésében. Arról nem is beszélve, hogy várhatóan 2020 után jelentősen szűkül a vissza nem térítendő támogatások szerepe.

Mint Gyöngyösi László mondta, az teljesen ésszerű, hogy született egy koncepció arra, miként kezelik majd a pénzeket, ám számos kétely fogalmazódott meg a szövetség tagjaiban. A Vállalkozásfinanszírozók Szövetségének tagjai korábban kiegészítői voltak a bankszektornak, hiszen a kereskedelmi banki működés rendszerével nehezebben összeegyeztethető a nagyszámú, ugyanakkor a hitelértékét tekintve alacsony átlagértékű, egyedi kiszolgálást igénylő ügyleteket bonyolították le. Pont azt a vállalkozói réteget fogták át, amellyel a bankoknak nem igazán érdemes foglalkozniuk. A Váfisz tagjai a bankokhoz képest más költségstruktúrában, kisebb ügyletméretek mellett is egyedi kiszolgálást tudtak nyújtani. Átlagosan 8-10 millió forint értékű kombinált mikrohitelt közvetítettek olyan vállalkozásoknak, amelyeknek az éves árbevétele 10–30 millió forint között volt. A vállalkozásokat a több mint 200 fős üzletkötői hálózatukon át érték el alapvetően úgy, hogy elmentek hozzájuk.

De nemcsak az előbbiek miatt gondolja Gyöngyösi László, hogy érdemes lenne a Váfisz-tagokkal számolni, hanem azért is, mert az előző ciklusban legalább két év kellett arra, hogy a források közvetítése olajozottan működjön. Akkor is, ahogyan most is, évek teltek el, mire a rendelkezésre álló közösségi pénzek eljutottak a vállalkozásokhoz. Az MFB Pontok 2016 végéig tartó felállítása minimum 6–12 hónap késést jelenthet a források elosztása szempontjából, amihez hosszú hónapok adódnak, mire mindenki megtanulja, mi a dolga, és olajozottan tud működni a hitelközvetítés. Ráadásul míg korábban akár az utolsó évben is lehívható volt az összes forrás, most minden évben meg kell ezt tenni, különben a tagállam elveszíti az adott évre eső összeget.

„Keressük az utat, hogy ne kelljen megválni a munkavállalók legalább felétől. Próbáljuk felvenni a kapcsolatot az állami tulajdonú bankokkal, hátha valahogyan be tudjuk vinni a tudásunkat az új rendszerbe. Vannak ötleteink, amelyeket próbálunk eljuttatni az intézményrendszer döntéshozóihoz” – sorolja Gyöngyösi László. Mint mondja, mire kifutnak a jelenleg kezelt hitelek, az még nyolc év, de a már folyó ügyletek kezeléséhez kevesebb alkalmazott is elég. El tudna képzelni egy olyan opciót, hogy mondjuk a visszafizetett uniós hiteleket a jövőben azok a Váfisz-tagok kezeljék, amelyek anno kiközvetítették. De azt is lehetséges útnak tartja, hogy a 2014–2020-as keret 10 százalékát megkapnák, és amíg feláll az új rendszer, addig ők juttatnák el a vállalkozásokhoz ezeket a pénzeket. A szervezet már kongatja a vészharangot egy ideje, de úgy tűnik, eddig hiába.

Mint korábban megírtuk, a tervek szerint a majdani modellben az MFB maga szerződik a pályázókkal, és saját kockázatára – a Váfisz szerint részben az adófizetőkére – finanszíroz, míg a kiválasztott partnerek a kihelyezéshez kapcsolódó részfeladatokat, valamint a kihelyezett állományok ellenőrzését és kezelését segítő egyes résztevékenységeket végezik az MFB-nek. Az előző uniós költségvetési ciklusban alkalmazott gyakorlathoz képest újdonság az is, hogy a közvetítés díja nem épül be a kamatokba, azt nem a vállalkozások fizetik, hanem az operatív programszámla terhére számoljál el, magyarul az EU állja a számlát.

Kicsiktől kicsiknek

A 2014-ben alakult Vállalkozásfinanszírozók Szövetségének tagjai olyan magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, amelyek az MNB felügyelete alatt állnak, és elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozását támogatják. Nem gyűjtenek forrást, nem vezetnek számlát, nem forgalmaznak értékpapírokat, nem bocsátanak ki kötvényeket, kizárólag hiteleznek.