Csapdában a Fed

A Federal Reserve galambjai juthattak munícióhoz a múlt héten az USA legfrissebb makrogazdasági mutatóiból. Azt követően, hogy a harmadik negyedévben az előzetes adat szerint csak 1,5 százalékkal bővült a gazdaság az előző három hónapban elért 3,9 százalék után, az is kiderült, hogy a GDP több mint kétharmadáért felelős fogyasztási kiadások szeptemberben csupán 0,1 százalékkal nőttek augusztushoz képest. A nyolc hónapja leggyengébb adat azt mutatja, hogy a korábbi élénkülés után a negyedév végére lehűlt a belső kereslet – kérdés, mennyire átmenetileg. Az inflációs nyomás mindenesetre nem erősödött: a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexe – ezt figyeli a Fed – szeptemberben 0,1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, ez volt az első visszaesés január óta. Év/év alapon az index 0,2 százalékkal emelkedett, ami április óta a legalacsonyabb érték. Mindez az alacsony energiaárak miatt van így: az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt PCE index 1,3 százalékkal nőtt augusztusban és szeptemberben is.

A Fed döntéshozói így újból óvatosabb hangot kezdhetnek megütni, noha a múlt heti ülés után egyértelművé tették, hogy decemberben napirendre tűzik a kamatemelés kérdését. A nyíltpiaci bizottság szavazó tagja, John Williams, a San Franciscó-i Fed elnöke pénteken az AP hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: átmeneti tényezőnek tartja az inflációt leszorító energiaárakat, illetve az erős dollárt, és szerinte a mostani alacsony munkanélküliség mellett tovább nőhetnek a bérek, ami az árakra is kihat majd.

A Fednek december 15–16-án kell meghoznia döntését, az Európai Központi Banknak (EKB) viszont már harmadikán lépnie kell valamit. Az EKB vezetőinek nyár vége óta érkező, többé-kevésbé egybehangzó nyilatkozatai azt sugallják, hogy a kötvényvásárlási programot meghosszabbítják, és talán meg is emelik a havi 60 milliárd eurós keretet. A remélt élénkülés ugyanis lassan indul be, az inflációról a legjobb, amit el lehet mondani, az, hogy már nem negatív. Októberben az eurózónában ugyanazon a szinten voltak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban a Eurostat előzetes becslése szerint – a szeptemberi 0,1 százalékos mínusz után ez jó hír. Az indexet az USA-hoz hasonlóan az eurózónában is az energiaárak húzzák lefelé.

Az élénkülés biztosabb jelét látják elemzők abban, hogy az eurózónában szeptemberben 10,8 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta, ez a legerősebb adat 2012 januárja óta. A szórás jól mutatja a valutaövezeten belüli egyenlőtlenséget: Görögországban 21 százalék fölötti, Németországban viszont 4,5 százalékos a ráta.