Fékezett a gazdaság

Folytatódhatott a GDP-növekedés lassulása a harmadik negyedévben – mondta lapunknak Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza. A legtöbb elemző ezzel egyetértett, ugyanis a Világgazdaság által megkérdezett tíz szakértő prognózisának mediánja szerint 2,5 százalékkal növekedhetett a magyar gazdaság. (A KSH pénteken teszi közzé az előzetes harmadik negyedévi GDP-adatot.) A második negyedévben még 2,7 százalékkal, az elsőben pedig 3,5 százalékkal bővült a gazdaság. A lassulásban szerepet játszott a mezőgazdaság óriási visszaesése is. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese kiemelte: a harmadik negyedévi lassulást valószínűsíti, hogy a magyar ipari és építőipari termelés júliusban és augusztusban is érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest, és a nyár folyamán mérséklődött a kivitel bővülése is.

Az építőipar termelése júliusban stagnált, augusztusban pedig 6,1 százalékkal zuhant az előző év azonos időszakához képest, a megrendelések mélyrepülése pedig további esést valószínűsít. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy az építőipar hosszú idő után először esik vissza. Itt érződik először az előző ciklus uniós források kifutásának a hatása. Az ipar is csak szeptemberre talált magára, miután nyáron ismét leálltak az autógyárak, így biztos, hogy a második negyedévihez képest kisebb növekedési hozzájárulása lehetett a szektornak. A mezőgazdaság termelése már az első két negyedévben is zuhant, és egyáltalán nem lehet arra számítani, hogy a harmadikban növekedett volna.
Ürmössy mégis úgy véli, a növekedés szerkezete kiegyensúlyozott maradhatott. „Továbbra is nagymértékben hozzájárulhatott a növekedéshez a háztartások fogyasztása és a külkereskedelem, míg a beruházások lassíthatták az ütemet” – mondta Ürmössy. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint átmenetileg javít a teljesítményen a készletek feltöltése is a második negyedév nagyobb leépülését követően.

Ha összességében lassul is a növekedés, több szektor a negyedik negyedévben jobban teljesíthet. „Az ipari termelésben az év hátralévő részében gyorsulást várunk, amit a szeptemberi első becslés alá is támaszt” – emelte ki Matheika Zoltán és Ádám Zoltán. (Szeptemberben 7,8 százalékkal nőtt a termelés az augusztusi 6,2 után.) A Kopint-Tárki kutatói szerint emiatt a negyedik negyedévben újra 3 százalék közelébe gyorsulhat a gazdaság növekedése. Ezzel azonban nem értett egyet a GKI kutatója. „A magyar gazdaságban a következő hónapokban és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt a fejlesztési célú EU-források átmeneti visszaesésének, az üzleti beruházások visszafogottságának és a kivitel lehetséges romlásának hatására” – mondta Karsai Gábor.

Németország gondot okozhat

A szeptemberi német ipari adatok számottevően elmaradtak a várakozásoktól, hiszen a termelés volumene stagnált, a rendelésállomány pedig visszaesett – mondta Ürmössy Gergely. Az Erste elemzője kiemelte, ha ez a tendencia folytatódik és tartóssá válik, akkor az vészjósló lehet magyar növekedési kilátásokra, miután legnagyobb kereskedelmi partnerünk Németország.