A mostani migrációs hullámnál is erősebb népvándorlás következhet, ha nem áll helyre a politikai és gazdasági stabilitás a Közel-Keleten, nem javulnak az életkörülmények a szubszaharai Afrikában, valamint a nyugat-balkáni országok helyzete is ingatag marad.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Intézetének friss kutatása szerint a legtöbb országban a népvándorlás egyik oka a népesség növekedése és a gazdaság bővülése, amivel nem tudott lépést tartani a munkahelyteremtés.
Az elvándorlásra ösztönző tényezők közé sorolható, hogy az érintett országok nagy részében a mezőgazdasági termelés feltételei kedvezőtlenebbé váltak a klímaváltozás miatt. „A vízhiány, az elsivatagosodás nagy területeken lehetetlenítette el a megélhetést” – vélik a kutatók. Ehhez jöttek a háborúk és fegyveres konfliktusok, amelyek szétrombolták a gazdasági kapacitásokat.
A balkáni útvonalon keresztül Magyarországra érkező migránsok túlnyomó részben a Közel- és a Közép-Kelet háború sújtotta országaiból, Szíriából, Afganisztánból és Irakból menekültek el. A régió lakossága az 1950-es 100 millióról mostanra 350 millió fölé nőtt, 2050-re pedig a 700 milliót is elérheti.
A népességen belül sok a fiatal, az ő mobilitásra való hajlamuk jóval erősebb, különösen jövőkép és munkalehetőség nélkül, kilátástalan gazdasági és politikai helyzetben. A képzettségük azonban vegyes. Az arab országok jelentős forrásokat költöttek az oktatásra az utóbbi évtizedekben, így a fiatalokat már beiskolázták, de a felnőtt lakosságban csak 78 százalék az írástudók aránya, és a nők között több az analfabéta. Az Európába érkező menekültek integrálása nem lesz könnyű: bár jelentős a műszaki képzésben részt vevők aránya, az oktatás minősége és gyakorlati értéke a munkaadói tapasztalatok szerint nem túl magas. Szíriában ráadásul a fiatalok 2011 óta javarészt kimaradnak az oktatásból.
Nem csak a Közel-Keletről várható migránsok áradata a jövőben. Afrikát a szegénység, a politikai instabilitás, a változó klíma és természeti katasztrófák is sújtják, ami mind az elvándorlást ösztönzi. A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint 2010 és 2035 között Afrikában 450 millióan lépnek be a munkaerőpiacra. Eddig nem a legszegényebbek indultak útnak, hiszen ők nem tudták megfizetni az embercsempészek által követelt összegeket, így az Európába érkezők általában magasabban képzettek a kibocsátó országok átlagánál.
A szubszaharai Afrika jelenlegi lakossága 900 millió, 2050-re viszont becsülhetően kétmilliárd, 2100-ra pedig 3,8 milliárd fő lesz, ami hatalmas nyomást jelent. Az MTA szerint ezért valószínűleg növekvő mértékben folytatódik majd az elvándorlás, és a relatív földrajzi közelség miatt a fejlett régiók közül továbbra is Európa lesz a fő cél.
Elvándorlás a Nyugat-Balkánon is
A jelenlegi migrációs szintek az egyes nyugat-balkáni országokból a közeljövőben elkerülhetetlenül fennmaradnak, és azt sem lehet kizárni, hogy felerősödik a hullám. A Friedrich Ebert Alapítvány 2014-es és 2015-ös kutatása szerint a 14–29 éves korosztály mintegy kétharmada kíván elköltözni Albániából, és ez az arány Koszovóban és Macedóniában is meghaladja az 50 százalékot.
