BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Még erősebb migrációs hullám várható

A mostani migrációs hullámnál is erősebb népvándorlás következhet, ha nem áll helyre a politikai és gazdasági stabilitás a Közel-Keleten, nem javulnak az életkörülmények a szubszaharai Afrikában, valamint a nyugat-balkáni országok helyzete is ingatag marad.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Intézetének friss kutatása szerint a legtöbb országban a népvándorlás egyik oka a népesség növekedése és a gazdaság bővülése, amivel nem tudott lépést tartani a munkahelyteremtés.

Az elvándorlásra ösztönző tényezők közé sorolható, hogy az érintett országok nagy részében a mezőgazdasági termelés feltételei kedvezőtlenebbé váltak a klímaváltozás miatt. „A vízhiány, az elsivatagosodás nagy területeken lehetetlenítette el a megélhetést” – vélik a kutatók. Ehhez jöttek a háborúk és fegyveres konfliktusok, amelyek szétrombolták a gazdasági kapacitásokat.

A balkáni útvonalon keresztül Magyarországra érkező migránsok túlnyomó részben a Közel- és a Közép-Kelet háború sújtotta országaiból, Szíriából, Afganisztánból és Irakból menekültek el. A régió lakossága az 1950-es 100 millióról mostanra 350 millió fölé nőtt, 2050-re pedig a 700 milliót is elérheti.

A népességen belül sok a fiatal, az ő mobilitásra való hajlamuk jóval erősebb, különösen jövőkép és munkalehetőség nélkül, kilátástalan gazdasági és politikai helyzetben. A képzettségük azonban vegyes. Az arab országok jelentős forrásokat költöttek az oktatásra az utóbbi évtizedekben, így a fiatalokat már beiskolázták, de a felnőtt lakosságban csak 78 százalék az írástudók aránya, és a nők között több az analfabéta. Az Európába érkező menekültek integrálása nem lesz könnyű: bár jelentős a műszaki képzésben részt vevők aránya, az oktatás minősége és gyakorlati értéke a munkaadói tapasztalatok szerint nem túl magas. Szíriában ráadásul a fiatalok 2011 óta javarészt kimaradnak az oktatásból.

Nem csak a Közel-Keletről várható migránsok áradata a jövőben. Afrikát a szegénység, a politikai instabilitás, a változó klíma és természeti katasztrófák is sújtják, ami mind az elvándorlást ösztönzi. A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint 2010 és 2035 között Afrikában 450 millió­an lépnek be a munkaerőpiacra. Eddig nem a legszegényebbek indultak útnak, hiszen ők nem tudták megfizetni az embercsempészek által követelt összegeket, így az Európába érkezők általában magasabban képzettek a kibocsátó országok átlagánál.

A szubszaharai Afrika jelenlegi lakossága 900 millió, 2050-re viszont becsülhetően kétmilliárd, 2100-ra pedig 3,8 milliárd fő lesz, ami hatalmas nyomást jelent. Az MTA szerint ezért valószínűleg növekvő mértékben folytatódik majd az elvándorlás, és a relatív földrajzi közelség miatt a fejlett régiók közül továbbra is Európa lesz a fő cél.

Elvándorlás a Nyugat-Balkánon is

A jelenlegi migrációs szintek az egyes nyugat-balkáni országokból a közeljövőben elkerülhetetlenül fennmaradnak, és azt sem lehet kizárni, hogy felerősödik a hullám. A Friedrich Ebert Alapítvány 2014-es és 2015-ös kutatása szerint a 14–29 éves korosztály mintegy kétharmada kíván elköltözni Albániából, és ez az arány Koszovóban és Macedóniában is meghaladja az 50 százalékot.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek