A magyar kormány nem fél a csalástól

A 2007–2013 közötti programozási időszakban mintegy tízezer szabálytalanságot regisztráltak az irányító hatóságok, ebből 1083 ügy került be a tízezer euró feletti európai rendszerbe, és végül 29 bűnügyi feljelentés született – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az Európai Bizottság és a Transparency International Magyarország konferenciáján.

Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF főigazgatója szerint azonban a magyar kormány rendkívül kevés esetben fordult a szervezethez. Mint Giovanni Kessler elmondta, a bejelentések a támogatások 0,42 százalékát érintették, szemben az 1,65 százalékos uniós átlaggal, ráadásul végül mindössze hárommillió euró támogatást vettek vissza a kedvezményezettektől, pedig 400 millió eurónyi volt az érintett összeg.

Walter Deffaa, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának vezetője pedig arról számolt be, hogy a több mint 25 ügyben találtak szabálytalanságokat, s 400 millió euró értékben állapodtak meg az illetékes magyar hatóságokkal 25 százalékig terjedő pénzügyi korrekcióról. A súlyos és ismétlődő szabálytalanságok között a túlárazást és a hátrányos megkülönböztetést említette a főigazgató.

Walter Deffaa szerint az uniós források kulcsfontosságúak a magyarországi közberuházások társfinanszírozásához, és magyar és uniós érdek is, hogy a támogatások ne tűnjenek el ilyen-olyan zsebekben. A korrupció révén kieső összegek végeredményben a régiók növekedési és munkahelyteremtési lehetőségeitől vonnak el forrásokat. Mint mondta, Brüsszel minden tőle telhető segítséget megad az uniós pénzeszközök eredményes felhasználásának megvalósításához.