Begyújtják a rakétákat

Nem álmodhatunk nagymértékű béremelésről a következő években, de legalább a magyar gazdaság felzárkózása folytatódhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentése szerint. A Matolcsy György vezette jegybank elemzőstábja még a kormányzati agytrösztnél, a Századvégnél is optimistább. Az MNB szerint az idei 3 százalékos GDP-bővülést jövőre 2,5 százalékos bővülés követheti, ezt követően azonban újra felgyorsul a növekedés.

Saját hitelélénkítő programjuktól és a kormány lakásvásárlást ösztönző lépéseitől várják a magas gazdasági növekedést, ami annak ellenére sem esik vissza érdemben, hogy jövőre jóval kevesebb uniós forrás érkezik Magyarországra. Szerintük az új hitelezési programok 250-400 milliárd forinttal emelhetik a jövő évi kis- és középvállalkozói (kkv) hitelek állományát, ami a vállalati (és kiemelten a kkv-szegmensben) 5-10 százalékos hiteldinamikának felel meg. Azért a feltörekvő országok gazdasági növekedésének megtorpanása – elsősorban Kína lassulása – és a hazai magánberuházások várt dinamikus bővülésének elmaradása okozhat meglepetést, így pedig inkább 2 százalékhoz lenne közelebb a GDP-bővülés jövőre. Virág Barnabás, az MNB igazgatója lapunknak elmondta, azzal számolnak, hogy Kínában „puha földetérés” várható, vagyis az alappálya is kalkulál némi lassulással.

A hitelezési programon kívül a másik nagy dobás – amely segít elkerülni az érdemi lassulást – a lakásáfa csökkentése. Ez azért is jön jól, mert a lakásépítésekre fordított lakossági kiadások a GDP arányában az uniós átlagnak kevesebb mint harmadát teszik ki, és az MNB összeállítása szerint az EU-ban csak Görögországban alacsonyabbak a hazainál. A kiadott építési engedélyek és az átadott lakások száma között az elmúlt években ötezer darabos eltérés alakult ki, ami arra utal, hogy az ingatlanfejlesztők az utóbbi időszakban a kivárásra játszottak (éppen a kilátásba helyezett áfacsökkentés miatt). A lakásépítések várt élénkülése a jegybank becslése szerint 0,2-0,4 százalékkal emelheti a GDP szintjét.

Az MNB nem számol azzal, hogy a Volkswagen-botrány hatással lenne a magyar gazdaságra, de ha 10 százalékos visszaesés következne be a VW-csoport világpiaci részesedésében, akkor az a győri gyár termelésén és a beszállítói kapcsolatokon keresztül a magyar gazdaság növekedését legfeljebb 0,2 százalékkal vetné vissza.

A kedvező hatások kompenzálhatják, hogy az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról 2,5 százalék alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés jövőre. A csökkenés nagyobb része az államháztartást érinti (mert az összes támogatásból is nagyobb arányban részesül), de esik a magánszektor támogatása is.

Szakértők szerint más kockázatok is vannak, például az, hogy egyre többen mennek el külföldre dolgozni. „Mivel a gyenge szakszervezeti intézmény miatt nálunk a munkaadói oldal ereje jóval nagyobb, a bértárgyalások során a vállalatok a munkaerőhiány növekedésének érzékelése ellenére továbbra is kivárhatnak a béremeléssel a bizonytalan gazdasági környezet miatt” – írja az MNB jelentése. Az viszont nem derül ki pontosan, hogyan sikerülhet kitömni hitellel a cégeket, ha a gazdasági környezet még az MNB szerint is bizonytalan.

Jöhet a lazítás

Idén stagnálnak a fogyasztói árak, jövőre pedig 1,7 százalékos drágulás várható az MNB szerint, vagyis a monetáris politika tartósan laza lehet. Éppen ezért hamarosan újabb nem konvencionális monetáris lazítás is jöhet. Az MNB úgy véli, hogy a rövid hozamokból számított reálkamatok a következő negyedévekben mínusz 1,5 százalék közelébe csökkenhetnek. Ez sok elemző szerint gyengítheti majd a forintot, ugyanakkor a magas mérlegtöbblet támogatja a hazai devizát.