Kovács Árpád: a stabilitás ma már nem cél, hanem a növekedés feltétele

Az államháztartás idei helyzete arról tanúskodik, hogy a pénzügyi stabilitást ma már nem elérendő célnak, hanem a növekedés egyik feltételének kell tekinteni - mondta Kovács Árpád, aki szerint jó alappal lehet bízni abban, hogy az államháztartás pénzügyi stabilitása a következő években is erős lesz.

A Költségvetési Tanács, illetve a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke az MTI-nek adott interjúban hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság az idén is jó évet zár,  a GDP 3 százalék körül bővülhet, a beruházásokat továbbra is támogatták az uniós forrásokból megvalósított közösségi fejlesztések. Gyakorlatilag nincs infláció, javulnak a foglalkoztatási adatok, 4 milliónál jóval többen dolgozhatnak az országban úgy, hogy ma már munkaerőhiány van több szakmában - tette hozzá.

Az utóbbi években a magyar gazdaság működési kockázatai jelentősen mérséklődtek, amelyet Kovács Árpád szerint a fegyelmezett költségvetés megvalósítása mellett a lakossági devizahitelek forintosítása és az uniós források nagyarányú felhasználása tett lehetővé. Másfelől a magánszektor alkalmazkodása, a lakossági fogyasztás bővülése, illetve a nagyobb vállalkozások kedvező export-versenyképessége is hozzájárult - jegyezte meg.

Hangsúlyozta, hogy az államháztartás működésének stabilitása nélkül aligha lehet a társadalmi igények és a növekedés érvényesülésének harmóniájáról, a fenntarthatóságról beszélni. Ha a gazdaság fehéredését is jelző, novemberig tapasztalt adóbevételi trend és a költségvetési fegyelem decemberben is megmaradt, nem zárható ki, hogy az államháztartási deficit a GDP 2 százaléka körüli mértékre csökken. 2015-ben szerény mértékben, mintegy fél százalékponttal tovább csökken a GDP-arányos államadósság, így teljesül az alaptörvény pénzügyi stabilitással összefüggő követelménye.

A gazdaság teljesítménye és a hatékonyabb adóztatást segítő eszközök alkalmazása következtében a központi költségvetés bevételei kedvezőek lehetnek, ha távlatilag sem lazul a fegyelmezett pénzügypolitika, akkor minden bizonnyal belátható időn belül eljuthatunk oda, hogy külső források bevonása nélkül is biztosítani tudja az ország a társadalmi-gazdasági működés egyensúlyát - hangsúlyozta.

Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós források beáramlásának hullámzásával számolni kell, mert bár az idei forráslehívás kiváló teljesítményt mutat, az európai fejlesztési ciklus velejárójaként 2016-ban a finanszírozásban visszalépés várható, ami hatni fog a gazdasági növekedés ütemére, ahogy ez a 2016-os költségvetés makrogazdasági alappályája számaiban is tényszerűen szerepel.

Kifejtette: bár a jövő évi átmeneti mérsékeltebb ütemet követően újra erőteljesebb növekedést jeleznek az elemzések, fontosak azok a kormányzati lépések, amelyek azt szolgálják, hogy a jövő évben a magánberuházások jobban növekedjenek, erősödjön a hitelfelvételi kedv, bővüljön a tőzsdei kezdeményezésekkel is a tőkebevonás lehetősége, javuljon a kis- és középvállalati szektor forrásellátottsága - elemezte.

Kiemelte: kedvező, hogy az utóbbi időszak súlyos világpolitikai eseményei, például az orosz-ukrán válság vagy a görög adósságmentő folyamat utóhatásai csak kisebb nehézségeket okoztak a hazai gazdaságban, és az elemzők szerint az exportfeltételek lényegi romlásával sem kell számolni. Az előrejelzések szerint minimális, legfeljebb tizedszázalékos hatást okozhat a magyar GDP-ben a dízelbotrány - fűzte hozzá.

Magyarország számára a jövő évben várt felminősítés is újabb lépés lehet afelé, hogy az ország a pénzpiaci eredetű külső hatásokkal szembeni ellenálló képességét növelje - hangsúlyozta Kovács Árpád. A GDP-növekedés előretekintve, középtávon évi 2-3 százalékos lehet, a befektetési döntéseket azonban a befektetők évekre előre meghozzák, beárazzák az ország fejlődését. Így a várt felminősítésnek nem annyira közvetlen, jövő évi, hanem inkább távlati pozitív hatásaira számíthatunk - mondta.