Tarlós bejelentette: nem adnak pénzt, leállhat a BKK a városhatárnál
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBudapest a jövőben nem foglalkozik az agglomerációs közlekedés finanszírozásával - közölte Tarlós István.
A főpolgármester hangsúlyozta, a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell tárgyalniuk.
Tarlóst Istvánt sajtónyilatkozata végén nem lehetett kérdezni, ugyanakkor jelezte: Orbán Viktor kormányfő ígérete alapján januárban folytatódik a kormány és a városvezetés közötti egyeztetés.
Tarlós István arról is írt: ismeretei szerint "nem történt meg a feladatok és források mértékének összehasonlítása. Az összes többi kivetett adóval pedig nem a Főváros rendelkezik, a Budapesten befizetett személyi jövedelemadóból pedig aránytalanul keveset kap vissza".
A törvénymódosításban foglaltakkal a főpolgármesterenem ért egyet - mint írta: "nem fogadhatom el, és úgy gondolom, hogy a Főváros kötelező feladatellátása elvárható állami finanszírozásának problémáját Miniszterelnök Úrnak sem sikerült egyelőre korrigálnia".A BKK-nak éves szinten 15,9 milliárd forintjába kerül az agglomerációs autóbusz- és HÉV-járatok üzemeltetése, miközben az önkormányzatok 630 millió forinttal járulnak hozzá a költségekhez, a menetdíjbevétel pedig körülbelül 4 milliárd forint, vagyis mintegy 11 milliárd forint veszteséget termelnek az agglomerációs járatok. Kocsis Máté fővárosi önkormányzati és rendészeti tanácsnok korábban azt javasolta, hogy az agglomerációs települések fizessék a Budapest határán túli közlekedéssel kapcsolatos kiadásokat.
A Budapest szomszédságában lévő Gyál beperelné a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-t, amennyiben a közlekedési társaság januártól megszüntetné a járatok üzemeltetését az agglomerációs településre – mondta a Világgazdaságnak még Tarlós bejelentése előtt Pápai Mihály, Gyál polgármestere, aki az agglomerációs települések szövetségének elnöke is. A városnak ugyanis érvényes szerződése van a BKK-val – érvelt a település vezetője.
Ha nem járna a BKK, Budaörs nem állna meg, mert más szolgáltatóval oldanák meg a helyközi közlekedést Budaörs és Budapest között – mondta lapunknak Wittinghoff Tamás polgármester. Ehhez természetesen megfelelő engedélyek is kellenek, és meg kellene állapodniuk a budapesti autóbuszmegállók használatáról is. Budaörs nem végzett részletes számításokat arról, hogy mennyibe kerülne a városnak a közlekedés biztosítása. Az agglomerációs települések közül Budaörs fizeti a legmagasabb összegű támogatást a BKK-nak, de több tényezőtől is függ, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba, és azok milyen költségekkel járnak. Budaörsön azt remélik, hogy a főpolgármester és a miniszterelnök tervezett találkozóján megállapodásra fognak jutni ebben a kérdésben.
Az agglomerációs közlekedés finanszírozásának mindenképpen az állami hozzájárulás az alapja, hiszen ez alapvetően helyközi közlekedés. Ennek biztosítása pedig állami feladat – emelte ki Wittinghoff, aki hozzátette, hogy indokolt a főváros és az agglomerációs települések hozzájárulása is, mert az agglomerációs közlekedés nem színtiszta helyközi közlekedés, az részben a budapestiek és az agglomeráció helyi érdekeit is szolgálja.
Tarlós István arról is írt: ismeretei szerint "nem történt meg a feladatok és források mértékének összehasonlítása. Az összes többi kivetett adóval pedig nem a Főváros rendelkezik, a Budapesten befizetett személyi jövedelemadóból pedig aránytalanul keveset kap vissza".
A törvénymódosításban foglaltakkal a főpolgármesterenem ért egyet - mint írta: "nem fogadhatom el, és úgy gondolom, hogy a Főváros kötelező feladatellátása elvárható állami finanszírozásának problémáját Miniszterelnök Úrnak sem sikerült egyelőre korrigálnia". Ezzel a törvénnyel van baja Tarlósnak A gazdasági növekedés ösztönzéséről szóló törvénycsomagba két, az önkormányzati adókat érintő módosítást iktattak a képviselők. Az egyik a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006-os törvényt változtatja meg. Így a fővárost a jelenlegi 51 százalék helyett jövőre már az elosztásra szánt források 52,5 százaléka illeti meg, 2017-től pedig már 54 százalék. Ez számításunk szerint jövőre plusz hárommilliárd forint a fővárosnak, és ennyi mínusz a kerületi önkormányzatnak.
A többlet biztosan a közösségi közlekedés finanszírozására megy, ennek ugyanis megszűntették az eddigi korlátját. Korábban a jogszabályban konkrétan meghatározták, hogy a forrásmegosztás során megkapott fővárosi összeg négy százaléka menjen a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására. Az új változat viszont ilyen konkrét finanszírozási elvárást nem fogalmaz meg. Azt írja elő, hogy a jövőben az önkormányzatnak ebből a forrásból állja a közösségi közlekedés teljes forrás igényét. A módosított törvény szerint ugyanis a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5 százalékból a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására az ehhez szükséges összeget” biztosítja.
A megemelt keretből ráadásul kötelező is lesz a helyi közösségi közlekedés finanszírozását megoldani. A helyi adókról szóló törvény szintén most elfogadott módosítása ugyanis az iparűzési adóbevételből „különösen” finanszírozandó tételek közé beemelte a helyi közlekedési közlekedési feladatokat. Korábban ide, csak a szociális ellátások tartoztak. Ez annyit jelent, hogy az önkormányzatok addig nem használhatják fel az iparűzési adóbevételeket útépítésre vagy egyéb feladatok finanszírozására, amíg nem fizetik ki a szociális ellátások mellett a közösségi közlekedést.
A főváros a jogszabályváltoztatásokal rosszabbul járt. A forrásmegosztásnak köszönhetően jövőre – a kerületek „pénzéből” – plusz három milliárddal többet költhet a közösségi közlekedésre. Eközben azonban az állami „támogatás” hatmilliárddal csökken. Vagyis az idei 24 milliárd forint után jövőre már csak 18 milliárd forintos központi pénzzel számolhat Budapest a közösségi közlekedésben. A végül hiányzó hárommilliárdot pedig magának kell kipótolnia, a rendelkezésre álló iparűzési adóbevételekből. fotó: MTI -->
