Alig emelkednek a fogyasztói árak

Alulmúlta az elemzői várakozásokat az eurózóna decemberi éves inflációs adata: a fogyasztói árak mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek, miközben közgazdászok a különböző felmérések szerint 0,3-0,4 százalékos drágulást becsültek 2015 utolsó hónapjára.

A makacsul alacsony árindex egyik oka az, hogy a nyers- és alapanyagok, valamint az energiahordozók ára csökken. Az olaj hordónkénti 37 dolláros múlt évi átlagára tizenegy esztendeje a legalacsonyabb, s rácáfolt az elemzők zömére. Megkérdőjelezi az Európai Központi Bank (EKB) által is hangoztatott nézetet, hogy idén a bázishatás miatt magasabb inflációs mutató várható. Az EKB decemberben egyszázalékos inflációt vetített előre 2016-ra, és 1,6 százalékost 2017-re, ám ebben az előrejelzésben nagy a kockázat. Ha az olajpiaci helyzet érdemben nem változik, akkor a prognózis túlzottan derűlátónak bizonyulhat. Kérdés persze, hogy a szaúdi–iráni konfliktus miként befolyásolja az olajárakat.

Az eurózónában novemberben is 0,2 százalékos inflációt mért az Eurostat, s az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció sem változott, 0,9 százalék maradt. Az utóbbi két évben az inflációs mutató még az egy százalékot sem érte el. Az EKB célja viszont az, hogy az infláció megközelítse a két százalékot, e célnak az elérése az elsődleges feladata, s a maga részéről igyekszik is mindent megtenni. Igaz, a szervezet elnöke, Mario Draghi rendszeresen kifejti: a tagországokra váró szerkezeti reformok végrehajtásától, a válságban keletkezett romok eltakarításának ütemétől nagyobb mértékben függ, vajon élénkül-e a valutaövezet gazdasága, bővül-e a kereslet és a hitelkínálat, javul-e a kockázatvállalási kedv.

Decemberben az EKB meghosszabbította az eszközvásárlási programját, amely nem idén szeptemberben, hanem csak fél évvel később zárul, vagyis a jegybank további 360 milliárd euróért vásárol majd értékpapírokat. A kereskedelmi bankok betéteire felszámított kamatot mínusz 0,2 százalékról mínusz 0,3 százalékra csökkentette, s egyelőre bízik benne – különösen az amerikai kamatemelés után –, hogy az euró is gyenge marad, és támogatja az exportot. A piac már decemberben is többet várt volna az EKB-tól, amelyre újra nagy nyomás nehezedhet, hogy akár már januárban új eszközöket vegyen elő a fegyvertárából.

A Deutsche Bank elemzői arra számítanak, hogy az EKB rákényszerülhet a nem szokványos monetáris politikájának a szélesítésére, míg Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint a jegybank mindaddig nem lép, amíg a hangulati indexek nem romlanak. A friss beszerzésimenedzser-indexek azonban bátorítóak, az eurózóna feldolgozóipara egyre jobban teljesít. A német munkanélküliségi ráta 6,3 százalékra esett vissza, s elképzelhető, hogy az EKB növekedési prognózisa – 1,5 százalék 2015-ben, 1,7 2016-ban és 1,9 2017-ben – viszont inkább borúlátónak bizonyul. A német gazdaság fellendülése, a foglalkoztatási helyzet javulása azonban mindeddig nem tükröződik a bérekben és az inflációban, amely decemberben 0,3 százalékra süllyedt, egyáltalán nem könnyítve meg az EKB döntéshozóinak a dolgát.