Alig tudunk növekedni saját erőből

A magyar növekedés csak azért tartható fent egyelőre, mert az EU-pénzek áramlanak be az országba, de a gazdaság önmagától egy százalék körüli bővülésre képes – mondta Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere. A magyar növekedés azért lehetne tartós – de nem lesz az –, mert tíz-húsz éve arra bazírozunk, hogy alulértékeljük a munkaerőnket. A szlovákok, a lengyelek magasabb béreket fizetnek, és már jönnek ránk a románok és a horvátok is. Ennek haszonélvezője a magyar állam és maga a tőkés, aki a befektetett pénzéért magasabb profitra tesz szert. A szegény családoknál a gyerekek 16 éves koruk után már mennek közmunkára – mutatott rá Kupa –, ami rontja az egy főre jutó GDP-t is.

Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben évi 1-1,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami pontosan az uniós átlaggal egyenlő. „Jó évben verjük őket, rossz évben nem” – tette hozzá. Kiemelte: ha nagyon lemennek az olajárak, akkor a frissen szerzett barátaink egy része nagy bajba kerül. Őket nem „az orbáni átok” éri utol, hanem azért buknak el, mert a régió sérülékeny – mondta a közgazdászprofesszor, a keleti nyitás országaira utalva.

Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint kevéssé van benne a magyar kultúrában a kapitalizmusra való fogékonyság. A magyar termelékenység az európai átlag fele. Amikor elmegy dolgozni, majd este hazaér egy magyar ember, akkor feleannyit termelt meg, mint egy európai – mondta a közgazdász. Ez nem azért van, mert rosszul dolgozunk, hanem azért, mert az intézményi struktúra nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a modern piacgazdaság támaszt. A modern közgazdasági elméletek szerint a tartós növekedési pályához stabil, normateremtő intézményekre, a humán tőkébe való beruházásra, korrupciómentességre és versengő piacokra van szükség. „Ezek a feltételek nem teljesülnek” – állapította meg Chikán. Szerinte is egyértelmű, hogy a magyar gazdaság különböző mentőövekre szorul – elsősorban az uniósra – ahhoz, hogy növekedjen.

A 2014-es év kakukktojás volt – mondta Csillag István, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere –, de 2004-ben még 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ez pedig jóval magasabb, mint a 2014-es 3,7. Tíz évvel ezelőtt még 7 százalékos kiadási többletből

5 százalék növekedés volt, és ha most 8 százalékos kiadási többletből 3,7 százalék a növekedés, akkor tartós és folyamatos lecsúszásról beszélhetünk – vélekedett. Az EU-t azért hozták létre, hogy a békés politikai, gazdasági, társadalmi fejlődést szolgálja – mondta Csillag –, de hátsó gondolatként ezt motiválta a nacionalizmustól és háborús veszélytől való félelem is. Most azonban erősödnek a „macsó” politikusok. Szerinte Magyarország addig létezik, amíg van Európai Unió – ha az megszűnik, akkor Magyarország sem lesz.

A kormány és a Magyar Nemzeti Bank élénkítő programjait sem díjazták a megszólalók. Csillag István szerint a lakástámogatás és a hitelezés felpörgetése eszközbuborékokat és értelmetlen túlkeresletet hoz létre. „Azt láthatjuk, hogyan verik szét a lakástakarékokat” – tette hozzá. Bod Péter Ákos szerint a gazdasági teljesítményt nem a kormányzati politika határozza meg, hanem a termelési tényezők. „A kormány legfeljebb kicsit rontani tud a növekedésen” – mondta. A munka, a tőke és az intézményi körülmények a fontosak. Kiemelte: a lakástámogatási program az elején mindig nagyon szép, a vége mindig keserves. Előrehozza a növekedést – jegyezte meg –, de annak az árát az utódok majd megfizetik.