A vezérigazgató kiemelte: az előírt vállalások egy részét már meglépték korábban, ilyen volt például az MKB-Euroleasing Autópark Zrt. értékesítése, egy másik része vagy folyamatban van, mint a kereskedelmi ingatlan-portfólió leépítése, a kockázatkezelési rendszer fejlesztése, vagy pedig előírás nélkül, pusztán jól felfogott üzleti érdekből is teljesítette volna az MKB Bank, mint a költségcsökkentést.
Az előírt vállalások a szanálási folyamathoz kapcsolódnak: minden szanáláson áteső banknak vállalásokat kell tennie a folyamat során szerzett állami támogatás ellentételezéseképpen. Azaz ez nem jelenthet versenyelőnyt az MKB Banknak, a magyar bankpiacon nem sérülhet a verseny - mondta.
"Egy hasonlattal élve: a vállalások azt biztosítják, hogy a reorganizációs intézkedések védőhálót jelentsenek a banknak, ne pedig ugródeszkát" - fogalmazott Balog Ádám.
A vállalások teljesítése azonban nem pusztán előírás, hanem egyben a bank érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy az MKB mihamarabb nyereséges legyen - hívta fel a figyelmet Balog Ádám, megjegyezve: természetesen minél jobb a bank helyzete, annál vonzóbb lehet a befektetőknek.
Az Európai Bizottság december 16-án közölte, hogy megállapította: a Magyarország által a Magyar Kereskedelmi Bank Zrt. (MKB) szerkezetátalakításához nyújtandó állami támogatás megfelel a vonatkozó uniós szabályoknak.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az MKB szerkezetátalakítási terve alkalmas a bank hosszú távú életképességének helyreállítására, biztosítja, hogy a bank tulajdonosai hozzájáruljanak a szerkezetátalakítási költségek viseléséhez, és korlátozza a támogatás által okozott versenytorzítást.
A Bizottság szerint az értékvesztett eszközökre irányuló intézkedés és az MKB szerkezetátalakítási terve alkalmas a bank hosszú távú, állami támogatástól mentes életképességének helyreállítására, valamint - az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően - biztosítja, hogy a bank tulajdonosai hozzájáruljanak a szerkezetátalakítási költségek viseléséhez, és korlátozza a támogatás által okozott versenytorzítást.
A hétfőn közzétett részletes határozat tartalmazza a Bizottság részletes elvárásait, így például azt, hogy a költségcsökkentésre milyen lépések történjenek, kezdve a bank dolgozói létszámának és fiókhálózatának csökkentésével, egészen a javadalmazási plafon bevezetéséig, illetve az osztalékfizetés tilalmáig.
Az állami segítség versenytorzító hatásának csökkentésére többek között elvárják a marketing kiadások 2014-es szintre csökkentését, az állami támogatásra és az esetlegesen abból fakadó előnyökre vonatkozó teljes körű hirdetési tilalmat. Az MKB Bank mérlegfőösszegének 1800-2000 milliárd forint között tartását, úgy, hogy az évente maximum a növekedésének ütemében emelkedhet.
Az MKB 2018 végéig nem vásárolhat fel cégeket, csak kis kockázatú (EGK és MNB által garantált) értékpapírokat vehet.
Az elvárások között szerepel az is, hogy az MKB-t legalább két pozitív eredménnyel zárt üzleti év után, de legkésőbb az újrastrukturálási időszak végéig be kell vezetni a tőzsdére.
