BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Dobra verhetik a nagy orosz bankokat

A költségvetési kiadások lefaragása mellett állami bankok részleges privatizációjára is rákényszerülhet Oroszország az olajárak összeomlása miatt.

Oroszország drasztikus lépésekkel lesz kénytelen ellensúlyozni a tartósan alacsonynak ígérkező olajárak hatását – jelezték a kormány illetékesei tegnap Moszkvában a Gajdar gazdasági fórumon. Az orosz költségvetés 82 dollár/hordós olajár mellett lenne egyensúlyban, a 2016-os, 3 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoló büdzsét 50 dolláros árral tervezték – emlékeztetett Anton Sziluanov pénzügyminiszter, hozzátéve: a kormány 10 százalékos kiadáscsökkentésre készül.

Az egy hónapja elfogadott költségvetés még 15,8 ezer milliárd rubel kiadással számolt, ez 300 millárddal több a tavalyinál. A korábbi évek vastag olajbevételeiből gyűjtögetett állami tartalékalap – amelyből a büdzsében keletkező lyukakat tömik be – 2015 eleje óta 30 százalékkal apadt le, november végén 59,35 milliárd dollárt ért, szemben a 2014. augusztusi 91.72 milliárdos csúccsal. A minisztériumoknak péntekig kell kidolgozniuk a legalább 700 milliárd rubeles (9,1 milliárd dollár) csökkentési tervet – tudta meg kormányközeli forrásokból a Financial Times. A döntés állítólag már egy december végi kormányülésen megszületett  – akkor még 37 dollár volt a Brent olaj ára, amely azóta mintegy 20 százalékkal tovább gyengült (a hétfőn elért 30,43 dollár 2004 áprilisa óta nem látott mélypontot jelent). Hírek szerint már azt is leszögezték, hogy a csökkentés nem érintheti a nyugdíjakat, valamint a köztisztviselők és a katonák bérét.

Valószínűleg a legnagyobb állami bankokhoz is hozzá kell nyúlni – mondta a fórumon a gazdasági miniszter, Alekszej Uljukajev –, mert fennáll a kockázata annak, hogy az olajárak tartósan, akár évtizedekig is alacsonyak maradnak. A globális piaci finanszírozási lehetőségeket is korlátozó nyugati szankciók miatt az orosz bankrendszer állami tőkeinjekcióra szorult - emelte ki a MarketWatch szerint a miniszter –, ennek költségeit ellensúlyozhatná, ha a vezető hitelintézetekből értékesítenének egy kisebb hányadot. Uljukajev meg is mondta, hogy az ország két legnagyobb bankjára gondol: az első számúban, a Sberbankban az állam 50 százalék, plusz egy részvény tulajdoni hányaddal rendelkezik, az utána következő, a VTB bankcsoport 60,9 százaléka van állami kézben. A Sberbank elnök-vezérigazgatója, Herman Gref (aki 2000-2007 között gazdasági miniszter volt) már  tavaly novemberben úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a hitelintézetet teljesen privatizálni kellene a hatékonyság növelése érdekében, de az orosz kormányzati illetékesek eddig elzárkóztak az ilyen elképzelésektől.

Vlagyimir Putyin általában a privatizáció mellett van – mondta a CNBC-nek a moszkvai Macro-Advisory tanácsadó cég vezető partnere, Chris Weafer –, de a nagy állami vállalatok vezetői az elmúlt időkben kisiklatták ezeket a terveket. Most viszont az olajárak zuhanása miatt nagyobb szükség van a pénzre, így megváltozhatnak a privatizációs folyamat feltételei.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek