Dobra verhetik a nagy orosz bankokat

Oroszország drasztikus lépésekkel lesz kénytelen ellensúlyozni a tartósan alacsonynak ígérkező olajárak hatását – jelezték a kormány illetékesei tegnap Moszkvában a Gajdar gazdasági fórumon. Az orosz költségvetés 82 dollár/hordós olajár mellett lenne egyensúlyban, a 2016-os, 3 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoló büdzsét 50 dolláros árral tervezték – emlékeztetett Anton Sziluanov pénzügyminiszter, hozzátéve: a kormány 10 százalékos kiadáscsökkentésre készül.

Az egy hónapja elfogadott költségvetés még 15,8 ezer milliárd rubel kiadással számolt, ez 300 millárddal több a tavalyinál. A korábbi évek vastag olajbevételeiből gyűjtögetett állami tartalékalap – amelyből a büdzsében keletkező lyukakat tömik be – 2015 eleje óta 30 százalékkal apadt le, november végén 59,35 milliárd dollárt ért, szemben a 2014. augusztusi 91.72 milliárdos csúccsal. A minisztériumoknak péntekig kell kidolgozniuk a legalább 700 milliárd rubeles (9,1 milliárd dollár) csökkentési tervet – tudta meg kormányközeli forrásokból a Financial Times. A döntés állítólag már egy december végi kormányülésen megszületett  – akkor még 37 dollár volt a Brent olaj ára, amely azóta mintegy 20 százalékkal tovább gyengült (a hétfőn elért 30,43 dollár 2004 áprilisa óta nem látott mélypontot jelent). Hírek szerint már azt is leszögezték, hogy a csökkentés nem érintheti a nyugdíjakat, valamint a köztisztviselők és a katonák bérét.

Valószínűleg a legnagyobb állami bankokhoz is hozzá kell nyúlni – mondta a fórumon a gazdasági miniszter, Alekszej Uljukajev –, mert fennáll a kockázata annak, hogy az olajárak tartósan, akár évtizedekig is alacsonyak maradnak. A globális piaci finanszírozási lehetőségeket is korlátozó nyugati szankciók miatt az orosz bankrendszer állami tőkeinjekcióra szorult - emelte ki a MarketWatch szerint a miniszter –, ennek költségeit ellensúlyozhatná, ha a vezető hitelintézetekből értékesítenének egy kisebb hányadot. Uljukajev meg is mondta, hogy az ország két legnagyobb bankjára gondol: az első számúban, a Sberbankban az állam 50 százalék, plusz egy részvény tulajdoni hányaddal rendelkezik, az utána következő, a VTB bankcsoport 60,9 százaléka van állami kézben. A Sberbank elnök-vezérigazgatója, Herman Gref (aki 2000-2007 között gazdasági miniszter volt) már  tavaly novemberben úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a hitelintézetet teljesen privatizálni kellene a hatékonyság növelése érdekében, de az orosz kormányzati illetékesek eddig elzárkóztak az ilyen elképzelésektől.

Vlagyimir Putyin általában a privatizáció mellett van – mondta a CNBC-nek a moszkvai Macro-Advisory tanácsadó cég vezető partnere, Chris Weafer –, de a nagy állami vállalatok vezetői az elmúlt időkben kisiklatták ezeket a terveket. Most viszont az olajárak zuhanása miatt nagyobb szükség van a pénzre, így megváltozhatnak a privatizációs folyamat feltételei.