Felemás év lesz 2016 - ezt várják a szakértők az új évtől

Milyen évet hoz 2016 a világnak és persze Magyarországnak? Szinte még el sem kezdődött az új év, így aligha lehet ezt megjósolni, de a tendenciákat nézve a szakemberek már sejtik, nagy vonalakban mi vár ránk.

Több fizetés, több munkahely
Gazdaságilag – bár még bőven van hova fejlődni – nem zártunk rossz évet, a kérdés, hogy marad-e a növekvő tendencia. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint kissé lanyhulhat a tempó, de összességében gyarapodhat az ország, ami a mi életünkre is pozitív hatással lesz.

„A 2015-ös évet nagyban húzta, hogy az EU-tól kapott források miatt jelentősebb építkezésekre volt pénz, erre idén már kevésbé számíthatunk – magyarázta Samu János. – Vagyis annyira nem lesz jó az év, mint a tavalyi, de komoly baj nincs. A gazdaság így is nőni fog, aminek az is az oka, hogy a lakosság egyre többet fogyaszt. A 2008-as válság után nagyon súlyos helyzetbe kerültünk. Gyakorlatilag beköszöntött a hét szűk esztendő, s az emberek nem is mertek nagyon bízni a jövőben. Ez némileg kezd változni, egyre többen hiszik el, hogy jobb időszak előtt állunk, ezért bátrabban is fogyasztanak, költenek. Mindez pedig tovább pörgeti a gazdaságot, így 20-30 ezer új munkahellyel is számolhatunk.”

A szakember szerint mind komolyabb probléma, hogy rengeteg szakember ment külföldre, a cégek egyre nehezebben találnak olyan dolgozókat, akik jól képzettek. Ennek viszont jó oldala, hogy a béreket jobban kell emelni, s nem kizárt a fizetések öt százalékos emelkedése.

A szegénység megmarad
Hiába a valószínűsíthető a gazdasági növekedés és a bérek emelkedése, a társadalom kettészakadása várhatóan nem áll meg. Ferge Zsuzsa szociológus szerint egészen addig tovább növekednek a társadalmi különbségek, és lesz egyre több a szegény ember Magyarországon, amíg a családi ellátások reálértéke nem kezd nőni. 2008 és 2015 között a bruttó bérek 20, a nettó bérek 28 százalékkal nőttek, a családi pótlék és a segélyek ugyanakkor a 2008-as szinten maradtak. Igaz ugyan, hogy adókedvezményekben ugyanannyi pénzt hagy a kormány a családoknál, mint a pótlékok formájában, de abból éppen a legszegényebb rétegek szinte semmit nem látnak.

A középosztálynak szóló, mert leginkább általuk igénybe vehető kedvezmények, mint a gyed-extra, a családi adókedvezmény, a CSOK, vagyis az új lakás szocpol folyamatosan emelkednek. Viszont a szegényellátások csökkennek. A gyerekes családok jó harmada ezentúl sem tud megélni. 1,5 millió ember tengődik a létminimum alatt, a közmunkások, a munkanélküliek és a minimálbéresek már mind ehhez a réteghez tartoznak.

A szociológus szerint már nem meglepő, de attól még elfogadhatatlan, hogy az új családtámogatási kedvezményként meghirdetett 10 milliós lakhatási támogatásból is kiesnek a leginkább rászorulók, holott bérlakások régóta nem épülnek és az olcsó szocpol is megszűnt. Tehát egyre többen semmilyen lakhatáshoz nem juthatnak.

Jól járhatnak a gazdálkodók
Azt, hogy a mezőgazdaságban milyen évet zárnak a termelők, természetesen az időjárás mondja ki. De nagy az esély arra, hogy a gazdák 2016-ban jobban járjanak, mint tavaly.

„A kiemelkedő hozamú 2014-es év után pihenő év volt a 2015-ös, közepesnek mondható volt a termésmennyiség – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti Osztályának vezetője. – Az aszály és a viharkárok is visszavetették a 2015-ös átlagokat, szinte minden gyümölcsféléből kevesebb termett.”

Csakhogy a piaci viszonyokra nem lehet panasz. 2015-ben jól ment a meggy és a dinnye, ezekből Németországban, Csehországban, Lengyelországban és Skandináviában adtak el a legtöbbet. Sőt, korszerű fajtákkal és technológiákkal a mostani értékesítéseknél 30-40 százalékkal is többre lenne képes az ágazat. Tartalék a gyümölcsök közül a cseresznyében, a kajsziban, a sárgadinnyében és a kiváló minőségű étkezési almában van. Zöldségből csemegekukorica volt tavaly a sztár, de paradicsomból, hagymákból, gyökérzöldségekből tudnánk még nagyobb mennyiséget is eladni, s a spárgával, tormával és laskával ugyancsak érdemes komolyan foglalkozni, hiszen ezekből is többet tudna felszívni az európai piac. A bővítéshez idén a kertészet fejlesztésére igénybe vehető forrásokra is lehet pályázni.

Maradnak a politikai csaták
Várhatóan nem lesz nyugodtabb politika frontján az új év. A kormány és az EU összeborulására aligha számíthatunk. „ A 2016-os magyar-EU viszonyt nagyban meghatározza, hogy 2017-ben Németországban választások lesznek – magyarázta Kiszelly Zoltán politológus. – A mostani német vezetés még számos elhatározását át akarja verni Brüsszelen, hogy az utódok ezekben a kérdésekben már ne dönthessenek. Ilyen akár a migráció kérdése. Ez oda vezetne, hogy a brüsszeli vezetés nagyobb jogköröket kapna, természetesen az egyes államok rovására. Ám alakul egy ellentábor, amelynek éppen Orbán Viktor lehet majd az arca. Brüsszel súlyának növekedése ellen ő korábban is felemelte a szavát, s Nagy-Britannia mellett immár Lengyelország, de Szlovákia és Csehország is egyre inkább osztja a magyar álláspontot”.

A másik fontos kérdés a magyar belpolitika kérdése. A kormánypártok elképesztő dominanciája nincs veszélyben, a nagy kérdés, hogy mi lesz a baloldalon. Számukra az idei esztendő a programok készítéséről szól, gyakorlatilag egymással fognak versenyezni a baloldali tábor szavazóiért. Ám az is kérdés: őszig – a 2018-as választások előtt még éppen időben – nem jön-e egy új erő, amely a csalódott ellenzékieket csábítaná magához.

Iszlám Állam: itt a vége?
Bárhogy is alakul, a forrongó világ nem valószínű, hogy békésebb hely lesz. „A tavalyi év sem volt konfliktusoktól mentes, s ezek a viszályok idén elérhetik a tetőpontjukat – vélekedett Németh József Lajos, a biztonsagpolitika.hu főszerkesztője. – Abból a szempontból viszont jobb helyzetben vagyunk, hogy ezek a kihívások már nem érnek váratlanul bennünket, hatékonyabb megoldásokkal lehet küzdeni ellenük.”

Kulcskérdés lesz Irak és Szíria helyzete, s a szakember úgy véli: a kegyetlenségéről híres Iszlám Állam a nagyhatalmak támadásainak köszönhetően elveszítheti területei nagy részét. Ez persze nem jelent majd teljes megsemmisülést. Bár a terrorcsoport kevésbé lesz hangsúlyos, de ettől még újabb mészárlásokat hajthat végre. Szíriában békemegállapodás jöhet létre, de ettől a menekültválság nem oldódik meg. Ha a térség visszanyeri valamelyest a nyugalmát, úgy napirendre kerül akár több százezer menekült hazatoloncolása Európából, ami hazánkat különösen kényesen érinti, hiszen egyes vélemények szerint első állmásként hozzánk kell kerüljenek Nyugatról.

Új konfliktusokra is számíthatunk: a szakember szerint akár a hozzánk közeli Moldovában is. Ott kicsiben az ukrán-orosz szembenálláshoz hasonló villongás történhet az oroszbarát és a nyugatbarát országrész között.