Változatlan magyar alapkamat csökkentési kilátásokkal

A piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 1,35 százalékon hagyta az alapkamatot. Közleményében kilátásba helyezte, szükség esetén tovább lazíthat, elsősorban a meglévő, nem hagyományos eszközök alkalmazásával. Mindezt attól teheti függővé, hogy a kéthetes jegybanki betét fokozatos kivezetése, valamint a jegybanki kamatcsereügyletek aktívabb használata nyomán lazuló monetáris feltételek biztosítják-e a 3 százalékos középtávú, jelenleg 2017 közepéig kijelölt inflációs cél fenntartható elérését. Az önfinanszírozási program harmadik szakaszának meghirdetését követően a hosszú állampapír-piaci hozamok csökkentek, ami folytatódhat az MNB által bejelentett intézkedések megvalósulásával. Emellett a külső monetáris környezet – különösen az Európai Központi Bank (EKB) intézkedései – befolyásolhatja az alapkamat-csökkentést.

Mérsékelt lazítást Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is elképzelhetőnek tart, de csak májust követően. Egyrészt azért, mert az államadósság finanszírozása az év első részében kicsit nehezebb, és a jegybankárok feltehetően nem kockáztatják meg, hogy egy csökkentés miatt eladási hullám induljon a piacon. Másrészt az MNB májusban jön ki az inflációs jelentésével, amelyben részben megalapozza majd a további kamatpályát.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője legalább egy évig még 1,35 százalékos irányadó rátával számol, mondván, szükség esetén a nem konvencionális eszköztár finomhangolásával hathat az MNB a hosszú futamidejű állampapírok hozamára. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, 2017 közepéig nem változik az alapkamat, azt követőn viszont 2017 második felétől – bár egyre kisebb valószínűséggel – nem zár ki fokozatos emelést, aminek következtében a ráta 2017 végére elérheti a 2 százalékot.

Az Erste Bank elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely legalább 2017 első negyedéig nem számolnak ugyan kamatváltozással, de nem zárnak ki egy újabb lazítási ciklust, legkorábban a második negyedévben. Ezt támogathatná szerintük a csökkenő olajár, illetve az, ha az EKB további lazító intézkedésekről döntene márciusban, miközben a márciusi felülvizsgált inflációs jelentéssel párhuzamosan a jegybank kommunikációja is megváltozhat. Ugyanakkor Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az inflációs kilátások korrigálása ellenére sem számol azzal, hogy a jegybank kamatvágással próbálná élénkíteni az inflációt. Így ugyanis a hazai alapkamat megközelítené az év végére az előzetes várakozások szerint 1 százalékra emelkedő amerikait, márpedig az USA-állampapírok árazása sokkal vonzóbb a magyarokéival szemben.