A gázra lépett az MNB és a kormány
Lassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme idén a GKI Gazdaságkutató friss elemzése szerint. Ez lehet a harmadik év, amikor a bővülés veszít a lendületéből, hiszen 2014-ben még 3,7, azt követően pedig 2,9 százalékkal nőtt a gazdaság. Idén már csak 2,3 százalékos GDP-bővülés várható a kutatók szerint, és emlékeztetnek arra is, hogy az Európai Unió téli előrejelzése alapján a régió tizenegy országa közül a magyarnál csak a horvát, a bolgár és a szlovén növekedési ütem lesz alacsonyabb.
Ugyan a világgazdaság helyzete romlik, ám a magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése lesz – prognosztizálja a GKI. Ennek oka az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága, ugyanakkor a fogyasztás kissé gyorsulhat.
Hasonlóan látják a Morgan Stanley (MS) közgazdászai is. Most kiadott elemzésükben 2,2 százalékos gazdasági növekedést várnak 2016-ra, de megjegyzik: megvan az esélye annak is, hogy ennél jobb számot látunk majd. Szerintük a költségvetési politika is támogatja a növekedést, amely korábban évekig megszorító jellegű volt. A növekedést nemcsak a fiskális politika, hanem a monetáris kondíciók lazulása is segítheti. A Morgan Stanley szerint az infláció csak átmenetileg növekszik az idei év elején (és hosszú ideig jóval elmarad a jegybank 3 százalékos céljától), ami a lassabb GDP-növekedéssel együtt újabb lépésekre bátoríthatja a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Pasquale Diana, az MS vezető közgazdásza szerint az alapkamat a mostani 1,35 százalékról 1-re csökken az év közepére, és további nem konvencionális lépések is lehetségesek.
Az alacsony áremelkedési ütemmel sokat nyernek az emberek is. A GKI elemzése alapján az idei évre várható 0,8 százalékos infláció mellett majdnem 5 százalékkal emelkednek a bruttó bérek, vagyis a reálbérek dinamikusan nőhetnek. A lakosságnál ennél is több pénz marad, amit a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése támogat. A kutatók kiemelték, hogy a kormány az EU-transzferek gyorsított lehívásával, a lakásépítések ösztönzésével és az MNB támogatóprogramjával igyekszik serkenteni a növekedést, ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás.
A forint árfolyamát a legtöbb elemző szerint támogatja a magas külkereskedelmi többlet – ami a GKI szerint idén új rekordot dönthet, és 9 milliárd euróra nőhet a tavalyi 8,1-ről –, az alacsony költségvetési hiány és a csökkentő államadóság. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a forint árfolyama idén eléri a 320-as szintet is az euróval szemben a mostani 310 körüli kurzusról. Sokan mégis azért számítanak a forint erősödésére, mert minden magyar fundamentális tényező a hazai deviza mellett szól, egyetlenegy tényező kivételével: a Matolcsy György vezette MNB nem szeretné a forint felértékelődését látni.
Kisebb aktívum várható
A külső finanszírozási képesség 2015-ben kiugróan magas, a GDP 8,5-9 százaléka körül lehetett a folyó fizetési mérleg aktívuma és az EU-források rekordmértékű beáramlása következtében – írja a GKI. Szerintük idén az utóbbi csökkenése miatt kisebb aktívum várható. Kiemelik: 2015-ben folytatódott a tőke kiáramlása: a tőkeexport mintegy 400 millió euróval haladta meg a tőkeimportot, s ebben fordulat idén sem várható.
