BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A gázra lépett az MNB és a kormány

Lassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme idén a GKI Gazdaságkutató friss elemzése szerint. Ez lehet a harmadik év, amikor a bővülés veszít a lendületéből, hiszen 2014-ben még 3,7, azt követően pedig 2,9 százalékkal nőtt a gazdaság. Idén már csak 2,3 százalékos GDP-bővülés várható a kutatók szerint, és emlékeztetnek arra is, hogy az Európai Unió téli előrejelzése alapján a régió tizenegy országa közül a magyarnál csak a horvát, a bolgár és a szlovén növekedési ütem lesz alacsonyabb.

Ugyan a világgazdaság helyzete romlik, ám a magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése lesz – prognosztizálja a GKI. Ennek oka az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága, ugyanakkor a fogyasztás kissé gyorsulhat.

Hasonlóan látják a Morgan Stanley (MS) közgazdászai is. Most kiadott elemzésükben 2,2 százalékos gazdasági növekedést várnak 2016-ra, de megjegyzik: megvan az esélye annak is, hogy ennél jobb számot látunk majd. Szerintük a költségvetési politika is támogatja a növekedést, amely korábban évekig megszorító jellegű volt. A növekedést nemcsak a fiskális politika, hanem a monetáris kondíciók lazulása is segítheti. A Morgan Stanley szerint az infláció csak átmenetileg növekszik az idei év elején (és hosszú ideig jóval elmarad a jegybank 3 százalékos céljától), ami a lassabb GDP-növekedéssel együtt újabb lépésekre bátoríthatja a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Pasquale Diana, az MS vezető közgazdásza szerint az alapkamat a mostani 1,35 százalékról 1-re csökken az év közepére, és további nem konvencionális lépések is lehetségesek.

Az alacsony áremelkedési ütemmel sokat nyernek az emberek is. A GKI elemzése alapján az idei évre várható 0,8 százalékos infláció mellett majdnem 5 százalékkal emelkednek a bruttó bérek, vagyis a reálbérek dinamikusan nőhetnek. A lakosságnál ennél is több pénz marad, amit a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése támogat. A kutatók kiemelték, hogy a kormány az EU-transzferek gyorsított lehívásával, a lakásépítések ösztönzésével és az MNB támogatóprogramjával igyekszik serkenteni a növekedést, ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás.

A forint árfolyamát a legtöbb elemző szerint támogatja a magas külkereskedelmi többlet – ami a GKI szerint idén új rekordot dönthet, és 9 milliárd euróra nőhet a tavalyi 8,1-ről –, az alacsony költségvetési hiány és a csökkentő államadóság. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a forint árfolyama idén eléri a 320-as szintet is az euró­val szemben a mostani 310 körüli kurzusról. Sokan mégis azért számítanak a forint erősödésére, mert minden magyar fundamentális tényező a hazai deviza mellett szól, egyetlenegy tényező kivételével: a Matolcsy György vezette MNB nem szeretné a forint felértékelődését látni.

Kisebb aktívum várható

A külső finanszírozási képesség 2015-ben kiugróan magas, a GDP 8,5-9 százaléka körül lehetett a folyó fizetési mérleg aktívuma és az EU-források rekordmértékű beáramlása következtében – írja a GKI. Szerintük idén az utóbbi csökkenése miatt kisebb aktívum várható. Kiemelik: 2015-ben folytatódott a tőke kiáramlása: a tőkeexport mintegy 400 millió euróval haladta meg a tőkeimportot, s ebben fordulat idén sem várható.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.