Brüsszel lát némi haladást

Magyarország kiegyensúlyozott, de továbbra is viszonylag mérsékelt növekedési pályán halad, fokozatosan csökkentve a makrogazdasági egyensúlytalanságokat – írja pénteken kiadott országjelentésében az Európai Bizottság. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a jelentés a korábbiaknál objektívebb és kedvezőbb, és több ponton is elismeri a pozitív változásokat.

A bizottság például pozitívan emlékezik meg arról, hogy a nominális GDP értéke már nagyobb a válság előttinél. A prognózis szerint a leginkább exportvezérelt növekedés helyét fokozatosan veszi át az egyre inkább belső fogyasztás stimulálta bővülés. Az idén a gazdasági bővülés – a tavalyi 2,75 százalékos ütem után – az uniós források mérséklődése miatt 2,1 százalékra csökken, majd 2017-re 2,5 százalékra gyorsul. Ez a gazdaság potenciális növekedési ütemének közelében van. A potenciális ütem emelkedik is ugyan, de még mindig alacsony, egy százalékponttal elmarad például a válság előttitől. Brüsszel szerint ennek növelése lehet a fő kihívás, a termelékenység és a termelőeszköz-beruházások javítására kell koncentrálnia a gazdaságpolitikának. Ennek érdekében a hitelezést kell olajazottabbá tenni, és az innovációt kell támogatni.

Probléma ugyanis, hogy a beruházások növekedése leállt, sőt a brüsszeli előrejelzés szerint az idén kissé vissza is esik (persze összefüggésben az uniós ciklusváltással). E tekintetben negatív folyamat, hogy a vállalati hitelezés visszaesése – az MNB élénkítőprogramjai ellenére – folytatódott, a magánberuházások emiatt pedig majdhogynem eltűntek. Ezt az alacsony hitelezési aktivitás mellett, a nagy finanszírozási költségekkel (utóbbit a magas országkockázati prémiummal) és a bizonytalan szabályozási környezettel magyarázza az Európai Bizottság, amely szerint emiatt az ország tőkevonzó képessége is gyenge.

Jelentős az előrelépés ugyanakkor a belső és külső egyensúly javítása terén. A devizahitelek forintosítása jelentős kockázatot vett ki a rendszerből, az államháztartási hiány az előrejelzés szerint a GDP 2 százaléka környékén alakul középtávon, miközben az államadósság folyamatosan csökken majd. Az ország nettó külső kötelezettségállománya ugyan még mindig magas, hiszen a GDP 74 százalékát teszi ki (2009-ben 116 százalék volt), de ez megközelíti a többi, hasonló helyzetben lévő ország átlagát. Ugyanakkor a magas külső adósságszint és a rövid távú hitelmegújítási igények kockázatot jelentenek a gazdaság számára – olvasható a jelentésben.

A most kiadott országjelentés (és a hozzá csatlakozó makrogazdasági egyensúlyokról készített összefoglaló) hivatott segíteni a kormányzatot a konvergenciaprogram elkészítésében, tulajdonképpen felvázolja, hogy Brüsszel szerint merre kell haladni. A kormányok ezt követően készítik el saját konvergenciaprogramjaikat, és végül a a két egymásra reflektáló dokumentum és a tárgyalások eredményeként júliusban születnek meg az EU hivatalos ajánlásai, amelyek elvben a programot határozzák meg az ország számára.

Az évről évre készített ajánlásoknak számos eleme értelemszerűen nem változik – a mostani értékelés szerint például a tavalyi (és korábban is megfogalmazott) előírásokban Magyarország „némi haladást” ért csak el. Adózásban például (éppen a magánberuházások élénkítése miatt) a különadók csökkenését szorgalmazták korábban, ahol némi haladást jelentett a banki teher csökkentése. Jelentős előrelépésnek a feketegazdaság elleni intézkedéseket látja a bizottság, ám csak korlátozott mértékű haladásként ismeri el az szja-csökkentést, mondván, az alacsony keresetűeknél az adóék még mindig kiemelkedően magas (a többi országhoz képest). Az értékelés szerint korlátozott haladás történt a verseny és az átláthatóság ösztönzése terén, a közbeszerzési verseny és átláthatóság továbbra sem kielégítő, miközben nincs haladás a korrupció elleni fellépésben, a kockázatok nem csökkentek, a közbeszerzési verseny pedig korlátozott. Brüsszel továbbra is bírálja a magyar közmunkaprogramot, bár az NGM szerint pozitív, hogy most először nem vitatja létjogosultságát. A bizottság korábban a közmunkaprogram helyett az aktív – az elhelyezkedést segítő – programokra irányította volna az erőforrásokat. Most is megemlítik, hogy a munkanélküliségi ellátás Magyarországon a legrövidebb az EU-ban, és sokkal rövidebb, mint az álláskereséshez szükséges átlagidő. A jelentés szerint a szociális védelmi rendszer nem mutat megfelelő támogatást a rászorulóknak, a szegénységi mutatók nem javultak a gazdasági növekedésnek megfelelően.