Itt a GDP-adat: hasít a magyar gazdaság!

Gyorsabban nőtt a magyar gazdaság, mint ahogy az elemzők várták a tavalyi év utolsó három hónapjában. Szakértők számítottak arra, hogy az ipar és a szolgáltatások növekedése támogatta a GDP-bővülést, de az meglepetést okozott, hogy három százalék fölé kúszott a növekedési ütem. (A harmadik negyedévben 2,4 százalékos bővülést mért a KSH.)

2015 negyedik negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék volumene.

"Az utolsó negyedév havi gyakoriságú statisztikái alapján különösen az ipar, illetve az ipari export hozzájárulása lehetett jobb a várakozásoknál, de a belső kereslet hozzájárulása is jelentős lehetett" - vélte a vártnál jobb adat után Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza. A forint a vártnál jobb GDP-statisztika nyomán erősödni kezdett: az euró/forint keresztárfolyam a reggeli 311-közeli nyitószintről az adatközlést követően a 310-es szintet.

Tavaly a GDP volumene 2,9 százalékkal emelkedett 2014-hez képest, ami kissé magasabb, mint a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok 2,8 százalékos konszenzusa. (Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a 2015-ös 2,9 százalékos GDP-növekedés elmarad a 2014-es rekordnak számító, 3,7 százalékos bővüléstől.)

Ürmössy Gergely, az Erste vezető közgazdásza kiemelte: "régiós összehasonlításban folytatódott a lemaradás a szomszédos országokhoz képest". Szlovákia gazdasága 4,2 százalékkal, Romániáé 3,7 százalékkal nőtt tavaly. 

A kormány még 3,1 százalékos GDP-növekedést tervezett a tavalyi évre, de az elmaradást elsősorban nem feltétlenül konjunkturális tényezők, hanem a mezőgazdaság rossz teljesítménye okozta. Az év végi gyorsabb GDP-növekedést részben az okozhatta, hogy az előző hétéves uniós ciklusból 2015 végég lehetett forrásokat lehívni. Idén éppen ezért – vagyis az elmaradó EU-források miatt – sok elemző azt várja, hogy 2 százalék körülire lassul a növekedés üteme.

Nem fékezett nagyot a mezőgazdaság?

Termelési oldalról az is segíthetett, hogy a mezőgazdaság visszahúzó ereje mérséklődhetett – vélte Török Zoltán, a Raiffeisen vezető közgazdásza. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter még tavaly év végén azt mondta, hogy a mezőgazdaság kibocsátásának csökkenése a KSH korábbi becsléseivel ellentétben nem lesz két számjegyű, hanem 10 százalék alatt marad. Ha a mezőgazdaság valóban nem szerepelt olyan rosszul tavaly, akkor annak ellenére, hogy a szektornak kicsi a súlya, megdobhatja a GDP-t.