Padlót fogott a font

Nagyot esett a font árfolyama a dollárral szemben, miután az egyik legnépszerűbb brit politikus, Boris Johnson londoni polgármester bejelentette: azokhoz csatlakozik, akik azt akarják, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból, annak ellenére, hogy az uniós csúcson elfogadták a brit reformköveteléseket. Délelőtt 2,1 százalékkal is csökkent a font árfolyama, egészen 1,4106 dollárig, ekkora visszaesésre utoljára 2009 márciusában, a brit bankválság legrosszabb napjaiban volt példa. A konzervatív képviselő már csak májusig áll a brit főváros élén – és David Cameron távozása után kormányfő szeretne lenni –, de személyében így is markáns arcot kapott a távozás melletti kampány, erősítve a brit EU-tagsággal kapcsolatos bizonytalanságot.

A politikai tábor mindkét oldala megosztott, a kormánypártiak azonban erősebben: becslések szerint a 331 konzervatív képviselőből akár 150 is a kilépés mellé állhat, a kormányból pedig eddig egy tucatnyi államtitkár mellett az igazságügy-miniszter és a munkaügyi miniszter jelezte e szándékát. A pénzügy, a védelem, a külügy és a belügy vezetői azonban az EU-ban maradás mellett vannak, csakúgy, mint az ellenzéki Munkáspárt többsége, valamint a City vezetői.

A gazdasági élet szereplői kevés kivétellel maradáspártiak, de a legutóbbi időkig alig foglalkoztak azzal, mi lesz, ha másképp alakulnak a dolgok. Most viszont a Financial Times értesülései szerint a FTSE 100-ban szereplő vállalatok vezetői arra készülnek, hogy nyílt levélben szögezik le: az Egyesült Királyság erősebb, biztonságosabb és jobb anyagi helyzetben levő ország lehet egy megreformált EU-n belül. 

A kilépés költsége meghaladná a gazdasági előnyeit – figyelmeztetett a Moody’s –, emiatt fontolóra vennék, hogy adott esetben negatív kilátást adjanak az Egyesült Királyság most Aa1 osztályzatú adósságbesorolása mellé. Az esetleges kilépés nagyon megterhelné a brit exportot – tette hozzá a hitelminősítő –, hacsak nem tudnak kialkudni új kereskedelmi megállapodást az EU-val. A bizonytalanság időszaka elhúzódna, ami negatívan érintheti a szigetországba irányuló befektetéseket. (A lisszaboni szerződés értelmében, ha egy ország a kilépés mellett dönt, akkor két év alatt el kell hagynia az uniót.)

Az EU-csúcs előtti közvélemény-kutatások jellemzően nagyobbnak mutatták a távozni vágyók táborát a maradókénál, igen jelentős arányú bizonytalan mellett. A döntés után, a Mail on Sunday megbízásából készült első felmérés szerint a britek 48 százaléka nem hagyná el az EU-t, 33 százaléka igen, 19 százalékuk még nem döntött.