Sokba kerül az orosz szankció
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMintegy 4,5 milliárd dollárnyi, azaz több mint 1250 milliárd forintnyi exportlehetőség maradt el az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók és az erre válaszul bevezetett élelmiszer-embargó következtében – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Budai Gyula. A külgazdasági és külügyminisztérium Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa hozzátette: ennek nagyjából tizedét teszi ki az agrárium elmaradt exportja.
Mint ismert, az ukrán válság kezelése miatt az EU 2014 nyarán több szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, amelyre válaszul Moszkva egy sor uniós élelmiszerre, köztük a hús- és tejtermékekre, zöldségre, gyümölcsre és halakra rendelt el behozatali tilalmat. Az eredetileg egy évre meghirdetett szankciót tavaly augusztusban meghosszabbították.
Budai Gyula szerint idén nyáron felül kell vizsgálni az uniós intézkedéseket, mert azok „nem hozták meg a várt hatást”, ellenben az orosz embargó súlyos károkat okozott a mezőgazdaságnak. Közvetlenül elsősorban a sertés- és baromfiágazatot érintette rosszul a tilalom, közvetve pedig a tejágazat érezhette a kedvezőtlen hatást. Tény, hogy az addig komoly vásárlónak számító Oroszország kiesésével mind a húsok, mind a tejtermékek körében nagy felesleg halmozódott fel az uniós piacokon. Ennek következtében nagymértékben estek az árak, s már a sertéstartók és a tejtermelők többsége tartósan veszteséges működéssel kénytelen szembenézni.
Budai Gyula elmondta: az érintettek többféleképp igyekeztek reagálni a megváltozott helyzetre, például a Szatmári Konzergyár Kft. sikerrel növelte kivitelét Oroszországba, miután a tilalom a konzervekre nem vonatkozik. Az új piacok utáni kutatás sikerült a vállalatoknak a legjobban, hiszen több neves cég, így például a Hungerit, a Gallicoop, valamint a Gyulahús is növelte kivitelét Ázsia különböző országaiba. A miniszteri biztos külön kiemelte a nyugat-balkáni export növekedését is: a Szerbiába irányuló magyar agrárkivitel közel 40 százalékkal nőtt.
Tavaly áprilisban, egy belgrádi tárgyalását követően Budai Gyula ennél szókimondóbban is fogalmazott, amikor kijelentette: az addig eltelt időben a magyar cégek annak köszönhetően tudták átvészelni az orosz embargó negatív hatásait, hogy a környező országokban, elsősorban Szerbiában sikerült azt az árufelesleget elhelyezni, amely egyébként a magyar belső piacon jelent volna meg. Az embargós szabályozást megkerülve ugyanis elsősorban Szerbián és Fehéroroszországon keresztül juthatott el magyar áru, főleg zöldség és gyümölcs, az orosz piacokra, mivel ezek az országok nem tagjai az Európai Uniónak, ám az orosz partnerekkel hagyományosan kiváló kapcsolatokat ápolnak.
Botrányig fajult a tiltakozás
Füttyszóval és bekiabálásokkal fogadták szombaton az agráriumot sújtó krízis és az embargó fenntartása miatt hetek óta tüntető gazdák Francois Hollande francia elnököt a legjelentősebbnek számító francia agrárrendezvényen, a Mezőgazdasági Szakkiállításon Párizsban. Egy tüntető állati trágyát is megpróbált az elnök felé dobni, többen pedig a rendőrökkel is összetűzésbe kerültek. Egy ember megsérült, ötöt előállítottak. A termelők elsősorbana rendkívül alacsony hús- és tejfelvásárlási árak miatt tiltakoznak egy ideje, amelynek hátterében az uniós tejkvóta kivezetése, valamint az orosz embargó miatti európai túltermelés áll. Nem csupán a francia termelők vélekednek így: többségében hasonló állásponton vannak a német, holland és spanyol gazdaszervezetek is.
a rendkívül alacsony hús- és tejfelvásárlási árak miatt tiltakoznak egy ideje, amelynek hátterében az uniós tejkvóta kivezetése, valamint az orosz embargó miatti európai túltermelés áll. Nem csupán a francia termelők vélekednek így: többségében hasonló állásponton vannak a német, holland és spanyol gazdaszervezetek is.-->
