Százmilliárd közeli MNB-profit

Egy esetleges, nem várt veszteség fedezésére jelentős puffert nyújthat – jelölte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mire fordítaná a 150 milliárd forintosra duzzadt eredménytartalékát. Már ha a Matolcsy György elnökből és három alelnökéből álló igazgatósága (it) rábólint arra, hogy az MNB tavalyi, 95 milliárdos nyereségét félretegye. Azt, hogy mi lehet az az esemény, amelynek az elhárításához e soha nem látott mértékű, a GDP közel fél százalékát kitevő MNB-eredménytartalék szükséges, a jegybank tegnapi közleménye nem részletezte. Levezette viszont, miből jöhetett össze a rekorderedmény.

A jegybank mintegy 60 milliárd forintot spórolt azon, hogy 2015-ben 2,1 százalékról 1,35-ra vágta az alapkamatot. Emiatt tavalyi kamatkiadása 100 milliárd volt, szemben a 2014-es 160 milliárddal, valamint a 2013-as 250 milliárddal, amikor az év 5,75 százalékos irányadó rátával kezdődött és 3 százalékossal fejeződött be. Ha pedig maradt volna a 2012 augusztusában megkezdett csökkentési ciklust megelőző 7 százalékos alapkamat, akkor az a jegybanknak 2013–2015 között mintegy 800 milliárd forinttal (a 2015-ös GDP 2,4 százalékával) nagyobb kamatkiadást – vagyis éves szinten a GDP 1 százalékával rosszabb eredményt – jelentett volna.

Faragott a kamatkiadásokon a 2014 áprilisában elindított önfinanszírozási program is. Az ugyanis növelte az állampapírok belföldi keresletét, ami lehetővé tette, hogy az államháztartás a lejáró devizaadósságát újonnan kibocsátott állampapírokból is finanszírozza. A devizaadósság törlesztéséhez szükséges devizát pedig az állam az MNB-től vette meg, ami a jegybank kamatkiadásait csökkentette.

Egyúttal a devizaeladásokon árfolyamnyeresége is képződött az MNB-nek azáltal, hogy a devizát magasabb árfolyamon adta el, mint amelyen korábban vásárolta. Márpedig a 2015 végén 30,1 milliárd eurós devizatartalék közel 4,3 milliárd euróval volt alacsonyabb a 2014. véginél. Azt nem tudni, hogy ezen mennyit keresett az MNB, mivel a devizatartalékra vonatkozó tavalyi átlagos bekerülési árfolyamot csak éves jelentésében teszi közzé – közölte a jegybank a Világgazdaság érdeklődésére.

Mindenesetre 2015 első fél évében az átlagos bekerülési árfolyam 295,6 forint volt, szemben a 315,04 forintos piaci árfolyammal. Azóta a bekerülési árfolyam kismértékben emelkedhetett az EU-transzferek konverziójához kapcsolódóan – közölte az MNB. Amiből az következik, hogy éves szinten nagyjából megmaradhatott az eurónként 20 forintos különbség, azaz a devizatartalék tavalyi csökkenésén az MNB-nek mintegy 86 milliárd forintos nyeresége keletkezhetett.

Az összes tavalyi árfolyamnyereség ennél mintegy 100 milliárddal nagyobb lehetett – legalábbis ez silabizálható ki a jegybank tavalyi eredményét magyarázó grafikonokból. Az MNB jelenlegi információi szerint azonban – mint lapunkkal közölte – az árfolyamnyereség az így kijövő 180-190 milliárd forinttól várhatóan elmarad.