Újra esnek az árak az eurózónában

Az európai jegybank a jövő héten tart kamatdöntő ülést, s mint elnöke, Mario Draghi ígérte, a kormányzótanács mindent megtesz azért, hogy az inflációs cél teljesüljön, azaz a fogyasztói árak növekedése  megközelítse, de ne érje el a két százalékot.

Az infláció igen szerény ütemben, de azért gyorsulni látszott október óta, az iram 0,1-ről 0,3 százalékra emelkedett januárra. Ám februárban újra estek a fogyasztói árak, az Eurostat előzetes becslése szerint, méghozzá 0,2 százalékkal. Az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginflációs mutató is a januári egy százalékról 0,7 százalékra süllyedt. A teljes árindex esésének legfőbb oka az olaj, hiszen a februári adatban az energiaárak hatása mínusz nyolc százalékkal jelenik meg.

Az EKB kormányzótanácsa már a januári ülésen egyértelműen jelezte, hogy márciusban további könnyítésekre számíthat a piac. Azóta, négyhavi emelkedés után nemcsak a fogyasztói árak esnek újra, hanem a beszerzésimenedzser-indexek is a gazdasági tevékenység lanyhulására utalnak.

Elemzők arra számítanak, hogy az EKB megint beavatkozik. Ám ez egyre nehezebb feladatnak ígérkezik, mert fogynak az eszközök. A kormányzótanács megint vághat a kamatból, mínusz 0,3-ról mínusz 0,4 százalékra viheti le a kereskedelmi bankok jegybanki betéteire felszámított kamatot, de a japán példát követve lépcsőzetes rendszert vezethet be, vagyis nem a teljes állományra terjeszti ki az intézkedést, csak egy részére, hogy mérsékelje a pénzintézetekre ezáltal nehezedő terheket, nehogy a vállalati, lakossági betétek kamatai is negatív tartományba kerüljenek és lehetőleg ne sérüljön a hitelezés. A lépés azonban más kockázatokat is hordoz magában. A Húszak Csoportjának (G20) sanghaji ülésén a Bank of England kormányzója, Mark Carney újfent arról beszélt, hogy az európai, japán, svájci, svéd negatív kamat az árfolyam gyengítését szolgálja, ami más országokat hoz kényszerhelyzetbe.

A jelenleg havi hatvanmilliárd euróra rugó és jövő márciusig tartó értékapapír-vásárlási programot is bővítheti az EKB, például havi húszmilliárddal. A bökkenő az, hogy a szabályok szerint a betéti kamatnál magasabb hozamú, kettőtől harminc évig terjedő futamidejű államkötvényeket vehet, egy kibocsátási sorozatból legfeljebb 33 százalékot, a tagországok jegybanki alaptőke részesedése szerint. Vagyis a német kötvények a mennyiségi könnyítési program negyedét teszik ki, de a Bloomberg számításai szerint a piacokon forgó 51 német papírból csak 15-ből válogathat az EKB.  Bekerülhetnének a programba vállalati kötvények is, de ezek kínálata is korlátozott. A német jegybank eleve nem lelkesedik a mennyiségi könnyítésért, így igen heves vitába torkollhat a jövő heti ülés.