A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy a már eddig is bóvlinak számító "Ba1"-ről egy fokozattal "Ba2"-re rontotta a hosszú távú horvát adósosztályzatot. A Moody''s az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. (Magyarország besorolása "Ba1"-es a Moody''s-nál, pozitív kilátással.)
A "Ba2" adósosztályzat két fokozattal marad el a befektetési ajánlású kategória alapszintjét jelző "Baa3" besorolástól.
A leminősítéshez fűzött indoklás kiemeli, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért horvát államadósság-ráta 2015 végén 86 százalék környékén járt, és a Moody''s várakozása szerint 2018-ig 90 százalék fölé emelkedik.
A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy ez az adósságráta jelentősen meghaladja a cég által "Ba1" besorolással nyilvántartott szuverén adósok rátájának mediánértékét, amely jelenleg hozzávetőleg 45 százalék. A Moody''s szerint valószínűtlen, hogy a horvát adósságdinamikában jelentősebb fordulat következik be az évtized vége előtt. A cég felidézi, hogy a horvát államadósság-ráta a 2008-ban elhatalmasodott globális pénzügyi válság kezdete előtt még csak 39 százalék volt.
A Moody''s számításai szerint a 2009-2014 közötti időszakban 6 százalék volt a GDP-arányos államháztartási hiány éves átlaga a 2001-2008 között mért 3,4 százalékos éves átlag után.
A leminősítés másik fő indoka a Moody''s szerint a gyenge reálgazdasági teljesítmény. A cég hangsúlyozza, hogy a horvát hazai össztermék tavaly 1,6 százalékkal nőtt, de az előző hat év folyamatos recessziója alatt összesen 12,5 százalékkal zuhant reálértéken. Ráadásul a tavalyi növekedést is zömmel egyszeri tételek táplálták, köztük a kivételesen erős turistaszezon, az alacsony olajárak nyomán élénkülő magánszektorbeli fogyasztás, és a személyi jövedelemadó csökkentése - áll a Moody''s elemzésében.
A hitelminősítő a következő négy évben 1,7 százalékos átlagos éves növekedési ütemeket vár a horvát gazdaságban. A Moody''s hangsúlyozta, hogy ugyanebben az időszakban a többi közép- és kelet-európai EU-gazdaságban évente átlagosan 3 százalékhoz közeli GDP-növekedéssel számol.
