Magyarországon a héten a februári inflációs adat lehet a legérdekesebb, ezt kedden teszi közzé a KSH. Az éves fogyasztói árindex 0,5 százalék alá süllyedhetett februárban a januári 0,9 százalékról, főként az üzemanyagárak változásának köszönhetően: míg a bázisidőszakban, 2015-ben januárról februárra emelkedtek az árak, idén újabb jelentős havi bázisú csökkenést láthattunk – emelte ki Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője. Az inflációs trendek szempontjából fontosabb, hogy várakozásunk szerint az árucikkek és a piaci szolgáltatások éves árindexei is mérséklődtek kissé, így a volatilis tételektől és a kormányzati intézkedések hatásától tisztított, a gazdaság alapvető árdinamikáját jól megragadó inflációs mutató ismét 1 százalék alá csökkenhetett. Mindez megerősíti azt a vélekedést, hogy március végén megjelenő inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank jelentősen lefelé módosítja majd 2016-os fogyasztóiárindex-előrejelzését: a jegybanki stáb decemberi prognózisa 1,7 százalék volt, az OTP Bank jelenleg 0,5 százalékkal számol. Mindez lehetőséget nyit majd az újabb monetáris lazításra, különösen, ha a várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank (EKB) is az élénkítés mellett dönt a héten. A kamatcsökkentési ciklus akár már március 22-én újraindulhat, aminek eredményeként az 1,35 százalékos irányadó kamat 1 százalék alá süllyedhet Magyarországon. A gazdaság fundamentumai a forint erősödése, a jegybanki politika a gyengülése irányába mutat, ezzel összhangban a technikai kép alapján sem felfelé, sem lefelé nincs komoly tér.
Az EKB kormányzótanácsa, élén Mario Draghi elnökkel, március 10-én tartja soron következő kamatdöntő ülését, amelyen általános várakozás szerint az irányadó hitel- és betéti kamatok mellett az éppen egy évvel ezelőtt megkezdett eszközvásárlási program kondícióinak felülvizsgálatára is sor kerül. A friss európai konjunktúraadatok és a bizalmi indexek az eurózóna gazdasági bővülésének lassulását vetítik előre, az előzetes februári inflációs mutató kiábrándítóan alakult, hiszen visszatért a defláció. A fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek, és meglepetésre a maginfláció is elmaradt az egyébként is gyengének tekinthető 0,9 százalékos várakozásoktól, hiszen 0,7 százalék lett. A fentiek mellett a monetáris kondíciók lazításának irányába mutat még az Európai Bizottság legfrissebb, 2016. februári gazdasági előrejelzése, ami erre az évre vonatkozóan már alacsonyabb inflációval és visszafogottabb reál-GDP-növekedéssel számol, mint a 2015. novemberi előrejelzés.
