Rosszul kezdődött az év a gazdaságban

Egyre biztosabb, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme idén erőteljesen lassul. A 2014-es közel 4 százalékos GDP-növekedés csaknem lefeleződhet az idei évre. „A kiskereskedelmi forgalom és az építőipari termelés is gyengébben teljesített a vártnál januárban” – mondta lapunknak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. A lakosság mindössze 1,6 százalékkal vásárolt többet januárban, ami jelentős lassulás az előző hónapok 5 százalékos dinamikájához képest, az építőipar pedig 20 százalékkal zuhant. Az lezárult uniós költségvetési ciklus, vagyis az EU-források elapadása miatt egyetlen hónap alatt többéves mélypontra hanyatlott az ágazat. Ürmössy Gergely, az Erste vezető közgazdásza azt mondta, hogy számított ugyan a lassulásra, de nagyon meglepte a gyenge teljesítmény.

„Eddig az építőipar stagnálásával kalkuláltunk az idei évre, mostanra azonban már 5 százalékos visszaesést jósolunk” – emelte ki Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Egyetlen hónap rossz teljesítménye után a közgazdászok még nem váltak túl pesszimistává, de az már nagyon valószínű, hogy a tavalyi 2,9 százalékhoz közeli GDP-növekedést nem érjük el, és a kormány 2,5 százalékos prognózisa is túl optimistának bizonyulhat. A helyzetet rontja az ipar leállása is. A termelés alig 2 százalékkal bővült az előző hónapok 8-10 százalékos szárnyalása után. Ezt azonban csak az autógyárak szokottnál hosszabb leállásával magyarázzák a szakértők, vagyis az ipar újra élénkülhet, ráadásul a megrendelési adatok is növekedést mutatnak. Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza rámutatott: az autógyárak termelésének ingadozása a teljes ipari termelést nagymértékben befolyásolja. Tavaly augusztusban is ez történt, később viszont helyreállt a növekedés. Idén szerinte már nem lesz olyan gyors az ipar bővülése, miután a teljes kapacitás közelében termelnek az autógyártók.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény csak szépségtapasz az építőipar nagyon kedvezőtlen teljesítményén, az áttörést az EU-források lehívásának újbóli felfutása hozhatja el – vetítette előre Török Zoltán, a Raiffeisen vezető közgazdásza. De ha az ipar és az építőipar rosszabbul teljesít is idén, mint tavaly, nagy gond talán akkor sem lesz. „A fogyasztás húzhatja a gazdaságot, miután a keresetek nagymértékben nőhetnek, és az infláció alacsony marad” – mondta Gárgyán Eszter. Januárban a nettó keresetek 7 százalék felett nőttek a KSH szerint. Török Zoltán ehhez hozzátette, hogy fogyasztási boomra nem számít, de érdemi növekedés várható. Szerinte a fogyasztás nem igazán lassul annak ellenére sem, hogy a KSH kiskereskedelmi adatai ezt sugallják. Kiemelte, hogy az online kasszák miatt láthattunk tavaly 5 százalék feletti növekedést, amit a fehéredés okozott, de a valós bővülés nem érte el a 3 százalékot sem.

Balatoni András szerint komoly problémák lehetnek, ha a januári trend folytatódik a gazdaságban, de erre egyelőre nem számít. Ürmössy Gergely a beruházások miatt aggódik. Úgy véli, az EU-források kiesése itt okozhatja a legnagyobb problémát. Az elmúlt időszakban a kormányzati beruházások nőttek elsősorban, a vállalatoknál azonban visszaesést láthattunk eddig is.
Az uniós források felhasználása csak az év második felében futhat fel a szakértők szerint, jövőre viszont már újra segítik a GDP-növekedést, így 3 százalék közelébe gyorsulhat a banki elemzők szerint. Karsai azonban nem ennyire optimista. Miután az infláció gyorsul, a reálbérek már nem nőnek olyan gyorsan jövőre, mint idén. Az EU-pénzek lehívása miatt a beruházások ismét bővülhetnek, de a GKI szerint ez csak 2,5 százalékos GDP-növekedésre lesz elég.