A kommunikáción korrigálhat Mario Draghi

A monetáris élénkítési program márciusi újratöltése után ezen a héten nem várható újabb intézkedés az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának kamatdöntő ülésétől, az alapkamat marad nulla, a betéti kamat pedig mínusz 0,4 százalék. Ezt a várakozást alátámasztja, hogy bár március 10-én az eurózóna jegybankja a vártnál szélesebb körű monetáris lazításról döntött (betéti kamat csökkentése, alapkamat csökkentése, az eszközvásárlási program havi keretösszegének növelése, a vásárolható eszközök körének tágítása a vállalati szektor értékpapírjai felé), utána a sajtótájékoztatón Mario Draghi, az EKB elnöke egy kérdésre válaszolva azt jelezte, hogy nem várható további kamatcsökkentés. Ezt a befektetők az EKB eszköztelensége beismeréseként értékelték, és a vártnál erőteljesebb monetáris lazítás ellenére az euró erősödni kezdett – emlékeztetett Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője.

A most csütörtöki ülés után is megszólaló Draghi várhatóan próbál majd korrigálni a legutóbbi sajtótájékoztató piaci hatásán. Előfordulhat, hogy ismét meghosszabbítják fél évvel az eszközvásárlási program időhorizontját (így az már legalább 2017. szeptember végéig szólna az eredetileg meghirdetett legalább 2016. szeptember helyett), emellett az elnök minden bizonnyal hangsúlyozza majd a mennyiségi lazítási program hatékonyságát. Érdemi piaci reakcióra nem számít az elemző.

Mivel a legutóbbi adatokból az a kép rajzolódik ki, hogy az eurózóna növekedése lassulni fog idén, előbb-utóbb erősödhet a nyomás az EKB-n. Ez ellen hat majd viszont, hogy a kínai gazdaságból érkező adatok arra utalnak: az eurózóna legfontosabb külkereskedelmi partnere élénkülhet, miután stabil növekedésről tudott beszámolni az idei első negyedévre. Összességében 2016 nyara előtt nem várható újabb intézkedés – kérdés, hogy akkor szükség lesz-e még rá.

Fogódzót adhatnak a kilátások megítéléséhez a pénteken megjelenő, áprilisi előzetes beszerzési menedzserindexek is. Ezek márciusban a növekedést jelző 50 pont fölött voltak mind az eurózónában, mind Németországban, legyen szó akár a feldolgozóipari, akár a szolgáltatásokat is magában foglaló kompozit indexről. A részindexekből kiderülhet, hogy a felmérésbe bevont több ezer vállalatvezető várakozásait miképp befolyásolta a március végi brüsszeli terrortámadás – ez már a német ZEW gazdaságkutató kedden megjelenő, pénzügyi szakemberek várakozásait tükröző áprilisi indexében is megmutatkozhat majd.