Behajózzák a menekülteket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKét török hajó mintegy 750 menekültet szállít majd el a tervek szerint hétfő és szerda között a Görögországhoz tartozó Leszbosz szigetéről a vele szemben a török tengerparton levő Dikilibe. A hajókon az uniós Frontex határőrizeti szervezet emberei kísérik a pakisztáni és afgán utasokat, valamint olyan szíreket, akik nem kértek menedékjogot. Az érkezőket török sajtóbeszámolók szerint egy sportcsarnokban regisztrálják majd, mivel a „visszafogadó centrum” még nem készült el, utána pedig menekülttáborba kerülnek. Visszafogadó centrumok épülnek más török tengerparti településeken, köztük a Kiosz szigetével szemben levő Cesmében – ez nagy idegenforgalmi központ békeidőkben –, az ország belsejében pedig a Vörös Félhold új menekülttábort hoz létre.
A hajók elindulásával elkezdődhet annak a tervnek a végrehajtása, amelyről március 18-án állapodott meg az EU és a török kormány. Eszerint Törökország visszafogadja a március 20. után Görögországba érkező menekülteket, a szíreket kicseréli olyanokra, akiket török területen már korábban regisztráltak, mindezek fejében pedig a törökök már júniusban vízummentességet kaphatnak, felgyorsulhat a csatlakozási folyamat, emellett az EU kétszer 3 milliárd eurót ad a menekültügy kezelésére.
A terv végrehajtásához szükséges jogszabályokat a görög parlament pénteken elfogadta, beleértve azt is, hogy a hatóságoknak ezentúl 15 napon belül el kell bírálniuk a menedékkérelmeket. Sokan így is megvalósíthatatlannak tartják az elképzelést, részben mert az ígért 4 ezer fős uniós csapat még messze nem állt fel (uniós szervezetek, illetve egyes országok is küldenek rendőröket, biztonsági szakembereket, bevándorlási hivatalnokokat), részben mert a logisztika sem világos, részben pedig az ENSZ, valamint emberi jogi szervezetek nemzetközi jogi kifogásai miatt.
Egyelőre azonban az a fő gond, hogy a menekültek továbbra is érkeznek – jelenleg mintegy 51 ezerre becsülik a Görögországban levők számát –, azt pedig végképp nem tudni, mi lesz azokkal, akik az ország szárazföldi részén rekedtek, beleértve a macedón határ közelében hetek óta táborozó körülbelül tízezer embert. Sűrűsödnek a tiltakozások az érintett településeken (most már a törököknél is), és egyre gyakoribbak a menekültek demonstrációi, kitörésí kísérletei is.
Az EU viszont már a hosszabb távú megoldásokon gondolkozik: szerdán az Európai Bizottság javaslatokat készül előterjeszteni a menedékrendszer felülvizsgálatára – tudta meg az EuBusiness –, miután a jelenlegi „dublini előírások” túl nagy terheket rónak a migráció belépőkapuira. (A Dublinban elfogadott szabályok szerint a menekülteknek abban az uniós országban kell menedékjogot kérniük, ahová először érkeztek, illetve oda kell visszaküldeni őket, ha máshol próbálkoznak.) A bizottság most csak a lehetséges opciókat vázolja majd fel hírek szerint, de még idén formális javaslatot akar tenni az egész rendszer reformjára.
Az IMF veszélyezteti Görögországot?
Magyarázatot vár Athén a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – közölte Olga Gerovaszili görög kormányszóvivő, miután a WikiLeaks közzétette IMF-illetékesek beszélgetésének leiratát. Eszerint az IMF európai részlegének vezetője Poul Thomsen március 19-én arról beszélt telefonon Delia Velculescuval, az IMF görög missziójának vezetőjével, hogy nyomást kellene gyakorolni Angela Merkel német kancellárra: járuljon hozzá egy görög adósságkönnyítéshez, különben az IMF kivonul a programból. A nyomásgyakorlás eszköze valamilyen „esemény” is lehet – merült fel a beszélgetésben –, mint például a menekültválság, a Brexit-referendum vagy az, hogy Görögországnak júliusban (a brit népszavazás után) mintegy 2,3 milliárd eurónyi tőketartozást kell visszafizetnie.A görög válságban mindig akkor született valami megoldás, amikor már közel volt a csőd – mondta állítólag Thomsen. Gerovaszili szerint az IMF-nek tisztáznia kell: csődhelyzetet akar-e teremteni. A szervezet egy szóvivője e-mailes közleményben válaszolt: az IMF soha nem reagál kiszivárogtatásokra vagy belső vitákról szóló feltételezett beszámolókra.
A görög válságban mindig akkor született valami megoldás, amikor már közel volt a csőd – mondta állítólag Thomsen. Gerovaszili szerint az IMF-nek tisztáznia kell: csődhelyzetet akar-e teremteni. A szervezet egy szóvivője e-mailes közleményben válaszolt: az IMF soha nem reagál kiszivárogtatásokra vagy belső vitákról szóló feltételezett beszámolókra. -->
