Csalódni fognak a Quaestor károsultjai

Komoly csalódás érheti a Quaestor ügyfeleit, amikor kézhez kapják a postástól a kártalanítás második körében megítélt pénzről szóló értesítést. A Kárrendezési Alap ugyanis az eddigi számítások szerint csupán 34,5 milliárd forintot tervez fizetni nekik, emellett 2,5 milliárd forintot kaphatnak még a Hungária Értékpapír ügyfelei. A Befektető-védelmi Alap (Beva) – amely alá egyénként a Kárrendezési Alap is tartozik – viszont tavaly júliusban még a korábbi Quaestor-törvény alapján 100 milliárd forintos kifizetéssel kalkulált, vagyis a második körben körülbelül harmadannyi pénzhez jutnak majd a befektetők, mint amit eredetileg reméltek.

A quaestorosok egyszer már kaptak pénzt a Bevától, a tavaly júliusban indított kárrendezés során 86,8 milliárd forintot fizettek ki nekik az akkor hatályos tőkepiaci törvény alapján. A befektetők a fiktív kötvények után kaptak kártalanítást 20 ezer eurós összegig úgy, hogy az egymillió forint fölötti részt 10 százalékos önrész terheli, vagyis a befektetők csak a kötvények névértékének 90 százalékát kapták meg. Már akkor is nagyon sok befektető tiltakozott a levonások ellen, és persze az ellen is, hogy az Alkotmánybíróságon megtámadott jogszabály miatt felfüggesztették a valódi kötvényekre és a 20 ezer euró fölötti összegekre jutó kártalanítások kifizetését. Az, hogy a remélt 100 milliárd forintnak csak a harmadát kapják meg a befektetők, szintén kiverheti majd a biztosítékot. A Facebookon legalábbis a Quaestor-károsultak a mai napig rendszeresen szerveznek demonstrációkat.

A kifizetendő összeg azért zsugorodott össze, mert az új kártalanításról szóló törvény alapján már le kell vonni a kifizetendő összegből a 2008. január 1-je óta elért hozamokat. Azok, akik akkor tették be a pénzüket Quaestor-kötvényekbe, és évente 6-8 százalékos hozamot kaptak, eleve arra számíthatnak, hogy a névérték csupán 50-60 százalékát kapják meg. Emellett a 3 millió forint fölötti kártalanítási összegből 11 százalékos önrészt is levonnak, ami tovább mérsékli a kifizetéseket.

A Quaestor kötvényeseinél is rosszab­bul járnak viszont a Buda-Cash részvényes ügyfelei a kártalanítás során. A brókercég felszámolása 13 hónappal ezelőtt kezdődött, az eltűnt részvények után pedig az ügyfelek az azt megelőző 180 napi átlagárfolyamot kapják meg, ráadásul csak 20 ezer euróig, egymillió forint fölött 10 százalékos önrész levonása után. A Buda-Cash pedig a nagypapírok döntő részét eltüntette, a Magyar Telekom-részvényeknek például csupán az 1,43 százalékát találta meg a felszámoló, az ügyfelek így a papírok helyett pénzt kapnak, részvényenként 355 forintot, 30 százalékkal kevesebbet, mint amennyit a papír most ér.

A Mol-részvényesek sem járnak jobban, az olajipari cég árfolyama az akkori átlagárhoz képest 40 százalékot emelkedett, de a megdrágult részvényeknek csak a harmada van meg. Az OTP-s befektetők bukják a legtöbbet, a bankrészvények csaknem 87 százaléka nincs meg, ezek után csupán körülbelül 4075 forintot fizetnek ki, holott egy OTP-részvény jelenleg már 70 százalékkal magasabb, 6900 forint körüli árfolyamon forog. Talán a Richter befektetői a legszerencsésebbek, a gyógyszergyár árfolyama is 40 százalékot emelkedett időközben, a részvények kilenctizede viszont előkerült a felszámolás során.