Egy százalék közelében a magyar alapkamat

Újra csökkentette a kamatokat a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, s nemcsak az irányadó rátát, hanem az egynapos hitelkamatot is 15 bázisponttal lejjebb szorította. Az alapkamat így 1,05 százalékra, a fedezett hitelé 1,3-re süllyedt. Az MNB lépése nem lepte meg az elemzőket, majdnem mindenki ekkora kamatvágásra számított. A márciusban negatív tartományba került betéti kamaton (ez mínusz 0,05 százalékon áll) nem változtatott a jegybank, így a kamatfolyosó mától 1,5 százalékról 1,35-ra szűkült.

A határidős kamatok alapján három hónapos távon 0,75 százalékos, hat hónapos távon 0,67-os kamatszintet vár a piac – mutatott rá Oszlay András, a TakarékBank közgazdásza. Szerinte ha az MNB időközben nem növeli a vágások mértékét, vagy erős jelzést nem ad arra, hogy érdemben 0,75 százalék alá mérsékelheti a kamatszintet, addig a forint árfolyamának komolyabb gyengülése nem várható.

Az MNB azért igyekezett tegnap olyan üzenetet küldeni a piacnak, amely tartósan laza monetáris kondíciók fenntartására utalt. Ezt azzal indokolták, hogy még nagyon hosszú ideig nem lesz magas az infláció, s a világgazdaság lassulása miatt sem kell a pénzromlás visszatérésére számítani. Mi több, az inflációs várakozások is nagyon alacsonyan vannak, ezért inkább attól kell tartani, hogy ez a jelenség sok termék és szolgáltatás árát is lefelé húzza. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza szerint mindezek miatt csak 2018-ban érhető el a 3 százalékos jegybanki cél.

A legtöbb elemző arra számít, hogy májusban és júniusban még 15-15 bázisponttal csökken a kamat, azonban a tanács közleménye úgy fogalmaz, hogy az „inflációs cél fenntartható elérése további kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat”, ami mindössze egyetlen kamatcsökkentésre utal. Ezt a forgatókönyvet felülírhatja, hogy az infláció minden bizonnyal sokkal alacsonyabb lesz jövőre az MNB 2,4 százalékos prognózisánál, miután a jövő évi adócsökkentések lefelé húzzák az árindexet, így végül akár nagyobb is lehet a lazítás mértéke. A kormány például egy százalék alatti inflációval számol. A tanács lazításra hajló hangvételét tükrözi, hogy azt írták, készek „minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni a másodkörös inflációs hatások visszaszorítása érdekében”. Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza például úgy látja, hogy az alapkamat akár feleződhet is a mostani szintről a nyári hónapokban, hiszen az amerikai Federal Reserve valószínűleg nem emeli a rátáját szeptemberig.

Az elmúlt hónapokban elsősorban újra az alapkamattal operált az MNB, de a nem konvencionális eszközök is újra előtérbe kerülhetnek, habár az önfinanszírozási programot bizonyára kivezeti a jegybank. (Ennek keretében állampapírok vásárlására késztetik a bankokat.) Megtörténhet az is, hogy a kamatfolyosót szűkítik tovább, illetve a büntető jellegű mínusz 0,05 százalékos betéti kamatot még lejjebb szorítják, de Nagy Márton, az MNB alelnöke a közelmúltban arra utalt, hogy nem szeretnék igazából a nullától nagyon eltéríteni a kamatfolyosó alját. Elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy az MNB végül korlátozza az irányadó eszközhöz (3 hónapos betét) való hozzáférést a bankok számára.