Egy százalék se lesz a nyugdíjemelés 2017-ben

Egy százalék alatti, 0,7–0,9 százalékos inflációval számol a kormány a jövő évi költségvetésben – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Ez annyit jelent, hogy a nyugdíjak értékét sem emelik egy százaléknál nagyobb mértékben. A miniszter megismételte, 3,1 százalékos növekedéssel számolnak, a munkanélküliségi ráta pedig „közelebb lesz a 6 százalékhoz, mint a héthez”.

A hiány a GDP 2,4 százalékát érheti el – ez az államadósság csökkenéséhez elegendő, hiszen a ráta 2,5 százaléknál stagnálna csupán (vagyis addig megy el a kabinet, amíg csak az adósságszabály betartásával elmehet). A kormány fontosnak tartja, hogy a beruházásokon kívül a működési költségvetés nullszaldós lesz (vagyis mintegy 900 milliárdos fejlesztési keretet kell kimutatni majd, hogy indokolni lehessen a deficitet). Az átszervezés jegyében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a nyugdíjbiztosító is megszűnik, a természetbeni egészségügyi ellátások az emberi erőforrások minisztériumához, az egészségügy pénzbeni ellátásai és a nyugdíjkiadások az államkincstárhoz kerülnek. A nyugdíjbiztosító teljes államosítása Lázár szerint nem jelenti e forma megszűnését, pusztán a kifizetéseket és az adminisztrációt teszik hatékonyabbá (utóbbit a kormányhivatalok kapják meg).

Módosítani fogják a 2016-os költségvetést is, leginkább a többletbevételek felhasználására kérnek majd engedélyt. A Világgazdaság kérdésére adott miniszteri válaszból az derül ki, hogy a béremelésekre fordítják majd a beérkezett összeget.

Lázár százmilliárd forintosnak mondta a baromfihús-, tojás- és tejáfa tervezett csökkentésének költségvetési hatását, szerinte húszmilliárd forintba kerül az éttermi szolgáltatások és „ennél kisebb összegbe” az internet áfájának mérséklése. (Mint megírtuk, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lapunknak összesen 70-75 milliárdos hatásról beszélt, saját számításaink szerint viszont bruttó

175 milliárdos kieséssel járhatnak az intézkedések, ha a szeszes italokra is kiterjesztik az éttermi áfacsökkentést.) Lázár hangsúlyozta: nem lesz adóemelés a jövedéki termékeknél sem, ahogyan elvetették a lakásbérbeadás új adóztatásáról szóló javaslatot is. Az adócsökkentésekre a fedezetet a miniszter szerint is részben a gazdaság fehérítése jelenti, 50-100 milliárd forintot várnak az online pénztárgépek további kiterjesztésétől és az online számlázástól.

Folytatják a közfoglalkoztatási programot, a foglalkoztatásösztönző állami támogatásokat a vállalkozásoknál és persze a bürokráciacsökkentést is. A modern városok programja is megjelenik a büdzsében, ahol már Paks II. építése is „jelentős összeget” képvisel majd. A kancelláriaminiszter részben megismételte Varga Mihály bejelentéseit: százmilliárd forint jut az otthonteremtési támogatások növelésére, folytatódnak a pedagógusok, a fegyveres szervek, az állami tisztviselői kar életpályamodelljei, és 2017-ben a mentősök és az adóhatósági dolgozók is hasonló programot kapnak. Az egészségügy százmilliárd forint többlettámogatást kap, felhasználása az ágazati egyeztetésektől függ, de Lázár valószínűsítette, hogy ezt béremelésekre fordítják majd. Az emelésekkel együtt a miniszter szerint sikerül elérni, hogy az egészségügyre a GDP arányában az uniós átlagnak megfelelően költsön az állam.

Lázár hangsúlyozta, hogy az oktatásban is többet költ Magyarország az uniós átlagnál, de a honvédelemre nem, így ezt a kiadási keretet is emelni fogják. Előszeretettel beszélt a miniszter arról, hogy szociális juttatásokra ugyancsak az uniós átlag felett költ a magyar kormány, ám a Világgazdaság kérdésére válaszolva elismerte, hogy a központi bürokráciában is EU-rekorderek vagyunk a 2014-ben 10,2 százalékos GDP-arányos költéssel. Mint mondta, ennek mérséklése egyelőre jövőre is kérdéses, hiszen még vita van a minisztériumok létszámcsökkentéséről.

Májusban jönnek az utolsó földárverések

A kormány utolsó kört nyit a földárverésekben, májusban folytatják az állami eladásokat. Utána nem lesz több menet, a kabinet úgy látja, megfelelő lehetőséget adott mindenkinek, hogy meggondolja, kíván-e földet vásárolni. Eddig tízezren jutottak földhöz – hangsúlyozta Lázár János, aki szerint hatalmas állami vagyon keletkezett, 240 milliárd forint bevételre tettek szert az árveréseken. A pénz felhasználásáról azt közölte: az állami vagyonból állami vagyon lehet csupán.