BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Keresztülhúzhatja a kormány tervét Brüsszel

Borulhat az uniós források gyors lehívásának terve. A lapunk birtokába került levél szerint az Európai Bizottság indokolatlannak találja az 50 százalékos előleg bevezetését és aggályosnak a fedezet nélküli kifizetést.

Aggályosnak találja az Európai Bizottság a magyar kormány újításait, amelyekkel felpörgetné a 2014–2020 közötti támogatási ciklusban az uniós pénzek lehívását. Idén 2048 milliárd forint uniós forrás kifizetése a cél, 2019-cel bezárólag pedig lehívnák a teljes, 7800 milliárd forintos keretet. A terv lényege – amint ezt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes egy interjúban kifejtette –, hogy Magyarország versenyelőnyhöz jusson, a régiós tagállamokat lekörözve, évekkel hamarabb használja fel az uniós forrásokat.

A mutatványhoz két markáns újítás társul: a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és lerövidítése, illetve az 50 százalékos előlegátalány bevezetése. Utóbbi annyit tesz, hogy bármely pályázat nyertese a szerződéskötést követő napon lehívhatja a támogatási összeg felét. Előbbi pedig azt jelenti, hogy az állami megrendelő nem konkrét projektenként, hanem régiónként egy tömbben hirdet pályázatot, keretmegállapodást köt a kiválasztottakkal, majd a verseny újranyitásakor, a következő négy évben már csak ők pályázhatnak a konkrét munkákra. Ezt a módszert alkalmazták már a szennyvízberuházásokra kiírt tendereken: régiónként 70-70 milliárd forintos tételekre szól a megrendelés, és annyit tudni a kiírásból, hogy négy-négy kivitelező futhat be az összesen 420 milliárd forintnyi tenderen. A gyors lehívás receptje tehát: nagy tömbökben gyors pályázathirdetés, majd a támogatási összeg felének azonnali felvétele.

A brüsszeli auditorok már megkezdték az új módi részletes vizsgálatát – értesült a Világgazdaság –, nem tartják versenybarátnak például a keretmegállapodásos módszert, amellyel négy évre kőbe vésik a nyerteseket, de egy a napokban érkezett levél alapján nem pártolják a másik újítást sem. Az 50 százalékos előleg kifizetése a bizottság szerint aránytalan, ráadásul indokolatlan kockázatot jelent, hiszen a vállalkozóktól nem kérnek semmiféle garanciát, azaz nincs fedezete a kifizetett támogatásnak.

Csepreghy korábban azt nyilatkozta, hogy minden tagállam maga döntheti el, mekkora kockázatot vállal a költségvetése terhére, vagyis a bizottságnak nincs beleszólása az előlegfizetésbe, az viszont úgy értékeli, hogy a kockázat átszáll rá, amint befogadja az előlegről szóló számlát. Ettől pedig ódzkodik, mert ilyen magas előleg kifizetése ellentétes az uniós pénzügyi szabályokkal, amelyek vezérelve az arányosság, a teljes összeghez, a kivitelezés időtartamához, ütemezéséhez és a pénzügyi kockázathoz mérten. Nagy értékű infrastrukturális beruházások esetében nem indokolt a támogatási összeg felét előre kifizetni: 10-30 százalék a szokásos mérték, tekintettel arra, hogy ezek jellemzően több évig elhúzódnak, a szerződés aláírása után még hónapokig olyan munkálatok folynak, mint például a munkaterület előkészítése, tehát nincs szükség a támogatások parkoltatására a vállalkozásoknál – így az érvelés. Mindezek alapján az Európai Bizottság nem lát okot arra, hogy ilyen magas előleget elszámoljon a brüsszeli büdzsé terhére, ezért a magyar hatóságoktól az előleg arányának csökkentését, a pénzügyi kockázat mérséklését, megfelelő garanciák beépítését kéri.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek