Közép-Európában elsőként, ám jelképes összegben adott el jüankötvényt Magyarország, sokak szerint nem olcsón. Mindössze egymilliárd jüannyi (137 millió euró) papírt értékesítettünk a kínai piacon, ez az alsó határa a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által korábban jelzett 1–3 milliárd közötti sávnak. A mennyiséget jól érzékelteti, hogy ez az összeg az EU–IMF-hitel utolsó részletében visszafizetett 1,5 milliárd euró tizedét sem fedezte volna.
A miniszter sajtótájékoztatóján bejelentette, 6,25 százalékos hozammal keltek el a hároméves futamidejű kötvények. Két és félszer ennyi papírt is megvettek volna a befektetők – jelezte Varga, ennek tükrében érdekes is lehetne, hogy miért a minimálisan megjelölt összegben keltek el a papírok. Ennek hátterében az lehet, hogy a hat százalék feletti hozam így sem olcsó, mivel forintban 1,5 százalékos kamat mellett tudunk eladósodni ugyanilyen időtávra. Varga azonban kiemelte, a jüanpapírok euróra cserélésével (kamatswap-ügylettel) 2-2,5 százalékra csökkenthető a kamat, a kamatfeltételek pedig összhangban vannak az európiaci kondíciókkal.
Habár az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) finanszírozási tervében az szerepelt, hogy idén 1 milliárd eurónyi devizakötvényt adunk el, Varga szavai alapján idén már nem valószínű több külföldi fizetőeszközben való hitelfelvétel. Kínában ugyanakkor további terjeszkedést szeretnének, immár a belső piacon, úgynevezett pandakötvények kibocsátásával. (A külföldi kibocsátók jüanban denominált kötvényeit nevezik pandakötvényeknek.)
„A kormány azzal érvel a jüankötvények mellett, hogy fontos a földrajzi diverzifikáció, a kérdés azonban az, hogy megéri-e drágán forrást bevonni” – mondta lapunknak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Szerinte idén egyáltalán nem lett volna szükség devizakötvények eladására, mert belső forrásokból is tudjuk finanszírozni az adósságot, és a jegybank célja is a devizaarány csökkentése. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az MNB a jüankötvények kibocsátásának pártján volt hónapok óta.
Az devizaaránya a 2011-es 50 százalék feletti szintről tavaly év végére 35-re csökkent. „A most kibocsátott jüankötvényből Magyarország az idén lejáró devizaadósság egy részét fogja fedezni, a fennmaradó rész kifizetését a forintpiacról oldja meg az ÁKK, tehát tovább csökkenhet az adósság devizaaránya” – mondta Varga.
Balatoni szerint meglehet, hogy az ÁKK nem akarja elárasztani forintkötvényekkel a piacot, erre utalhat a jüankötvények eladása és a lakossági állampapírok értékesítésének felpörgetése. Utóbbi szintén drága forrás, több százalékponttal is többe kerül a lakosságnak eladni az állampapírt, mint a befektetőknek – mutatott rá az elemző –, de az adósságkezelő azzal érvel, hogy stabilabb finanszírozást jelent a lakosság. Ez annyit jelent, hogy pánik esetén ők nem kezdik el a piacra önteni az állampapírokat, szemben a befektetőkkel.
