Nagy recessziót jósol Soros

Drámai ütemben bővül a hitelezés Kínában, márciusban a vártnál sokkal több, 362 milliárd dollárnyi pénz ömlött a gazdaságba, főként a rossz hitelek és az életképtelen vállalatok finanszírozására. Ezért mondta most a Bloomberg tévének Soros György, hogy a helyzet a 2007–2008-as amerikaihoz hasonlít, a helyzet fenntarthatatlan, és durva landolásra készülhetünk. A kínai hírügynökség visszautasította az elemzést, mondván, Soros hasonló nézeteket már kifejtett, és a prognózisa nem vált valóra. A kínai jegybank vezető közgazdásza, Ma Jun pedig egy minapi beszédében – nem Sorosra reagálva – azt fejtette ki, hogy a gazdaság sokkal jobb állapotban van, mint a nemzetközi befektetők, intézmények gondolnák.

Már a davosi világgazdasági fórumon nagy feltűnést keltett Soros György azzal, hogy az ázsiai valuták elleni stratégiáját vázolta fel, a kínai nagy recesszióra készülve. Ehhez most azt tette hozzá, hogy elégedett a kínai árfolyam-politikával, de kedvező fejleménynek tartaná, ha a jüan értékét egy valutakosárral és nem csak a dollárral szemben állapítanák meg, ezzel a devizaháború esélye is csökkenne.

Ha nem is Soros-féle nyíltsággal, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi közgyűlésén a dokumentumokban és a nyilatkozatokban is kiemelt helyet kapott, vajon sikerül-e Pekingnek a szükséges szerkezetváltást levezényelnie. Ha a túlzott és sokszor rossz hatékonyságú beruházások helyett Kína átáll a fogyasztás vezérelte modellre, azzal jót tenne a globális gazdaságnak, de jelenleg éppen ezek a folyamatok kavarnak viharokat és okoznak nagy bizonytalanságokat a piacokon. A korrupció elleni harc meghirdetését is támogatják az elemzők, ám megkezdődött a tőke kimenekítése az országból – amire most Soros egyértelműen utalt.

A kínai gazdaság egészében az adósság aránya kezd drámai méreteket ölteni, tavaly már meghaladta a GDP 250 százalékát, ezen belül az államadósság csupán a GDP 40 százaléka körül mozog, ám enyhén emelkedik. A devizatartalékok viszont egy év alatt több mint 760 milliárd dollárral 3200 milliárd dollárra csökkentek.

A nagy hitelminősítők közül a Standard & Poor’s és a Moody’s a múlt hónapban negatívra változtatta a kínai szuverén adósságra adott besorolás kilátását. Mindkét intézmény a negyedik legmagasabb befektetői kategóriában tartja számon Kínát, de egyre jobban aggódik a növekvő adósság és a reformprogram végrehajtása miatt. A Fitch egy kategóriával lejjebb sorolja be Kínát, de elemzői szerint az a hitelbővülés ássa most alá a gazdaság alapjait, amely a fellendülést táplálta.