A növekedést a beruházásoknak kell újraindítaniuk – fogalmazott Sziluanov –, nem pedig a belső fogyasztásnak. Utóbbira nincs is nagy esély, miután a reálbérek több mint egy éve csökkennek (idén márciusban például 3 százalékkal estek vissza év/év alapon), az infláció még mindig 7 százalék fölött van, a rubel nem nyerte vissza régi erejét. Utóbbit a pénzügyminiszter szerint meg is kellene akadályozni, nehogy elszaladjon az import – erre oda is kell figyelni, hiszen a tavaly 20 százalékkal leértékelődő orosz fizetőeszköz idén, az olajárak stabilizálódásával párhuzamosan, már több mint 13 százalékkal erősödött a dollárral szemben.
Az orosz költségvetés GDP-arányos hiánya tavaly 2,4 százalék volt, Sziluanov most megismételte, hogy évente 1 százalékponttal kívánják csökkenteni, és három éven belül egyensúlyba hozzák (átlag 40 dollár/hordós olajárral számolva). Az alacsonyabb hiány lehetővé teszi a kamatvágások folytatását is – tette hozzá a miniszter. (Az alapkamat most 11 százalék, az orosz jegybank már ötször csökkentett azóta, hogy 2014 decemberében, a rubel összeomlásakor vészintézkedésként 17 százalékra emelte.) Máskülönben az infláció újra száguldani kezdhet – figyelmeztetett Sziluanov –, és adóemelésekre is szükség lehet. Utóbbi megjegyzését sokan a már amúgy is tervezett intézkedések elfogadtatásának megalapozásaként értékelték: korábban több orosz illetékes is elárulta már a külföldi sajtónak, hogy a következő években adóemelések jöhetnek a büdzsé olajfüggőségének mérséklése érdekében, beleértve a személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót is. Az adóváltozásokkal azonban minden bizonnyal várnak 2018-ig, azaz a következő elnökválasztásig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.